Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Jegykendő a forgószélben (Boszorkánytörténetek)
mindég megrontották még, aszongya, a tehenemet. Oszt egy Csanádi ember aszonta, hogy csak ezt csináljam, oszt akkó osztán nem viszi el a hasznát senki se. (Dinnyés Andrásné, Apátfalva) 94. Hallottam, hogy mikó a tehén mögellött, annak a mását eltemették a küszöb alá, hogy ne tudják mögrontani a tehenet. A poklát. Szóvá így is nevezzük azt. (Vörös Ernő, Hódmezővásárhely) fejégetéssel 95. Az olyan tehén vót, hogy mögadta húsz liter tejet naponta. Együtt az öreg Erdész néni, mert hallotta, hogy eladó a tehén. Oszt a tehén oda vót kötve a fáhon, szépen kérődzött. Az asszony csak így a nyakátú kezdve végig a girincit végigsimogatta. De nem egyeztünk mög, emönt. No, másnap vittem a tejet a csarnokba. Visszaadták, hogy nem jó a tej, mer csupa víz. Mondom, tegnapelőtt jó vót a tej, most nem jó a tej. Viszöm másnap, harmadnap, visszaadják. Panaszolom a szomszédasszonynak, mi van a tehénnel. Aszongyák, ó hát az öreg Erdészné boszorkány. Hát osztán mit csináljak, mit csináljak? Aszongya, semmi egyebet, csak rögge, mikó még a nap nem kel fő, fejjem mög a tehenet, de előtte gyújtsak tüzet a sparhetba, úgyhogy jó parázs lögyön. Oszt amit kifejtem bögre tejet, öntsem rá a parázsra. Ezt csináljam három réggé napfőkőtte előtt. Mög is csinátam. Harmadnapra vittem a tejet. Naprú-napra fölösebb vót a tej. Hát hogy oszt mi vót benne, mi nem, fogalmam sincs. (Boros Ferencné, Klárafalva) tejelásússtíl 96. Az én napam meséte, tudja, azt tartották, hogy mikó mögellött náluk a tehén, akkó tudja vannak, akik árúták azokat a kis edényöket, azokat a cserépedényöket. Árútak bögrét, oszt födele is vót. Mire mögellött a tehén, aztat mindég mögvötték. Az első amit kifejtek, azt abba beledűtötték, oszt az istállóküszöb alá ásták el. Az ellen, hogy a tejnek a hasznát e ne vigyék. Bezárták a kaput, addig senkit nem engedtek be, amíg aztat le nem tötték. (Kószó Andrásné, Tápé) 97. Nagyon sok tehénrontás vót itt a tanyák között. Az ellen mög, tudja, úgy védeköztek, hogy amikó mönt fejni az asszony, akkó csalánd tött a fejőbe, a nagy kést mög élive belevágta a fejőbe. Az hasznos vót, mert akkó nem tudták evinni a tejhasznot, nem tudták mögrontani a tehén tejét. (Rabi Józsefné, Csengéié) 45
