Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 40 mert osztán szárasságra fordult az idő még az is igen nagy baj volt hogy múnkás embert nem lehetett kapni, takarásba 6 korona még 7 korona vöt a napszám, későbben osztán le ment 4 koronára ez meg is marad még a szántáskor is mert még akkor is egygyik ember szánt a másik akkor csépelt vagy kukoriczát takarított, sok oszsze különbözés történt a múnkás és munka adó közt, de a gabona olyan értéktelen lett hogy a ki pénzért akart nyomtatni, nem adta ki a munkabért, hát igy osztán vöt olyan a ki ott is veszett a tallajába, a környékit fél szántották bevetéttik, a vontatokba meg bele vaczkóltak az egerek, szintoly büdös vöt a tályék tőlle, d vöt olyan is a kitt el adtak 70ven 80van xrajczárér vontatóját az árák voltak a búza 6 f 50ven 60van xrajczár az árpa 4 f 40 xr köble a kúkoricza szint úgy, a Csongorád Orosházi vasútat ebbe az évbe adták át a forgalomnak 1907lk évben nagyon szűk termés volt, különösen búzára, mert a búzák mán télen nagyon kiritkúltak, legkivált a melyik tallóföldbe volt vetve, azt vagy felszántották, vagy csak úgy bevetették árpával, de a hol volt is. benne búza nagyon lassan felylödött, esők ugyan voltak több ízbe, de azért a gabonák nagyon aprók voltak, még május hónapba is sok helyen csak bokáig ért a búza, de azért mindig bíztak az emberek, hogy még egy jó hasznos eső helyre hozná, de biz azt már nem tudta jóra hozni az idő, sok helyen a vető megját nem adta meg, átlag 1.-2 köblöt adott holdja, búza ára még Májusba volt 7 írt de már május utolján meg haladta a 8 irtot, rövid pár hét alatt, Junius derekán már 10 írtért megvették, de ujj után is nem ment ár lelyebb, hanem ősszel vették az ó búzát 12 írtért mázsáját, az újat pedig 10.80 Kr 11 írtig ez az ár meg volt új évig. Árpa ebben az évben nagyon laza szemű termett, 6-7 köblöt adott holdja Zab szintúgy. Kúkoricza legjobban kifizette magát, termett 1 holdon 80-90 véka csöves kúkoricza, a törésire jó száraz idők jártak, még Október hónapba is mindég száraz idők volak, sok helyen nem tudtak a szárazság végett szántani, November 12ikén esett anyí eső, hogy lehetett csekéjen szántani, sokan ekkor fogtak hozzá szántani, vetni, de a melyik búzát már Okt. elején vetettek is, csak akkor ázott meg anyíra, hogy csírát vert, karácsony tájra mégis nagyobb része kikelt, mert idő többnyire jó idők voltak, szántani lehetett új évig majd mindig, mert ha volt is hideg csak egy vagy két nap, azután megint csak gyenge idők voltak új évig Ebben az évben Julius 9ikén nagy Zivatar ment keresztül a határon eső nem nagy volt, és a szél annál könyebben szórt szélyel, avas rakotmányokat, épületeket, tört rombolt össze, sok kárt tett a gabonákban is, mert tövestül szaggatta és hordta, a kinek árpa rendje volt, azt úgy el hordta, hogy alig maradt egy kis gerebjézni való. Búza ára ebben az évben 12 frtig állott, Árpa 6.80-7 írtig, kúkoricza 6.80 ig mázsája. Nyáron és őszön is voltak a tallón mezők, a jószág legelhetett, tallóvirág is sok volt, a méhekre is jó világ járt, jól mézeltek. Csák Lajos, 1907 1908. Évben szükés termés volt mindenféléből, búzák nem tudtak jól meg erössödni, mert nagyobbrésze télen kelt ki, Aprillisba voltak sok jó esők, csakhogy utánna mindig hidegek voltak, a gabonák sárgultak, nem nyőttek, azután meg száraz idők jártak, szalma kevés termett. Nyár, ősz, száraz volt, tallón mező nem volt, Kukoríczák ________________________________________________Csák Laios-féle változat 1 69
