Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
és anyagi érdekek rabszíjára fűzni minden erőt ma különösen hangos szóvivők, annál inkább törekedjünk krisztusi küldetésünkben Szent István gondolata és végrendelete szerint járván a lelki elmélyülésnek s azon keresztül az emberi megértésnek hírnökei és szolgái lenni.”47 Glattfelder körlevelének végén reményét fejezte ki, hogy az Actio Catholica folyamatban levő munkaéve sikerrel zárul. Az Anyaszentegyházat Védő Egyesület január 12-én összejövetelt tarott. Ennek keretében elhangzott dr. Kisparti János tankerületi főigazgató „Szentistváni gondolat a nevelésben” című előadása. Az előadó a Szent István szellemében történő nevelés három alappillére — a keresztény hit, a hagyományok megbecsülése és a tekintély tisztelet — oktatásban betöltött fontos szerepét ecsetelte hallgatói előtt.48 Szeged-Királyhalom (nevezték Várostanyának is, ma Ásotthalom) templomát freskókkal díszítették a Szent István jubileumi évben. A neoromán stílusú templomot 1930- ban építették Jézus Szíve tiszteletére, azonban csak 1939. november 29-én szentelték fel.49 A falfestmények 1938 novemberében nagyrészt már készen álltak, s a Külsőszegedi Esperesi Kerület őszi gyűlésén így számolt be róluk a kerületi esperes: „Szeged- Királyhalmán a kegyúr város bőkezűségéből és az egyházközség áldozatkészségéből a szépen épült templom az épület szépségéhez méltó művészi festést kapott 7200 P. értékben.” so A freskók elkészültéről a szegedi sajtó 1939 januárjában adott hírt. A beszámolóból megtudhatjuk, hogy a műalkotásokat készítő Parobek Alajos festőművész a templomhajóban a négy evangélista szimbólumát festette meg. Ugyancsak itt helyezte el kör- alakú mezőkben az erények ábrázolásait, melyek közül az okosságot Szent István alakjával jelképezte. A katolikus egyház hét szentségét megörökítő kompozíciókba pedig beleszőtte Szeged közéleti vezetőinek portréit. A szentély központi részén azt ábrázolta, amint Szent István felajánlja országát Szűz Máriának. Parobek a jelenet alakjai közé elhelyezte Szent Imre herceget és Szent Gellértet, az első Csanádi püspököt. A festmény emelkedett hangulatát angyalok hada koronázza meg. Szántás közben a harangszót meghallva imát mondó emberek csoportja látható a szentély egyik oldalfalán. Szemben az Istennek tetsző munka allegóriája. A templombelső iparművészeti díszítő elemeit Barabás Géza tervezte. Az alkotók teljesítményéről igen elismerően nyilatkozott a korabeli szegedi kritika. Főként a freskók készítője kapott dicsérő szavakat: „Örülünk, hogy ezzel az alkotással megmutatta Parobek Alajos, hogy művészetért nem kell a szomszédba mennünk és nem kell súlyos összegeket az adófizetők zsebéből »márkás művészekének adnunk, kiknek kísérleteiről a művészeti kritika még nem mondta ki az utolsó szót. ”51 1939 januárjában lehetőség nyílt arra, hogy Szeged városa látszólag pénzügyi ráfordítás nélkül gazdagodjon egy újabb műalkotással. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis január 23-án értesítette Pálfy polgármestert, hogy a Szent István Emlékév Országos Bizottsága egy gobelint szándékozik ajándékozni Szegednek. Ez a döntés azért született meg, mert a bizottság gondoskodni kívánt arról, hogy a jubileumi év alkalmából Szent István emlékét az ország nagyobb városaiban megörökítsék. Ám az ajándékozásnak volt egy feltétele. Mégpedig az, hogy a város maga is vállalja saját 47 UO. 48 Katolikus Alföld, 1939. január 15. 4—5. p. 49 Csanád Egyházmegye jubileumi évkönyve 1980. 110. p. so SzCsEPL, 150./1939. sz. 51 Szegedi Új Nemzedék, 1939. január 21. 9. p. 146
