Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok
szerraktárként lefoglalták és mintegy 100 tonna lőszerrel telerakták. A ház pincéjében 220 ember halt meg 1945. január 22-én hajnali negyed háromkor, amikor a németek a lőszereket felrobbantották, nehogy a robbanóanyag a szovjet csapatok kezébe kerüljön. Kiss Jenő is ekkor halt meg családjával együtt. 1948-ban a ház romjainak bontása során naplót vezettek a bontási időpont és az előkerülési helyszín feltüntetésével. Előkerülésük sorrendjében a holttesteket, csontmaradványokat megszámozták. E napló adata szerint június 11-én került sor Kiss Jenő és családja exhumálására. A rokonok Kiss Jenő és családja földi maradványait a helyszínen azonosították és egy közös koporsóban Szegedre szállítás után a szegedi református temetőben temették el. (Családi dokumentumok és rokoni adatközlés. Szeged, 1999.) Kiss Lajos Antal; fel.: Pataki Veronika (1922.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kiss Mihály honvéd; Szeged, 1920.; Kocsis Erzsébet; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kiss Péter Sándor honvéd; Szeged, 1920.; Fekete Matild; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Klein Ernő festőművész; Kisjenő, 1901.; 1923 elején Aradról szökött Szegedre. Juhász Gyula a Hétfői Rendkívüli Újság április 3-i számában mutatta be a fiatal művészt, akinek Aradon és Erdélyben szép sikerei voltak, és egyénisége most bontakozik ki teljes formájában. Klein Ernő a következő év karácsonyán 29 képét állította ki a Kass szálló halijában. Juhász töprengő és borongó egyéniségnek nevezte, aki nem csak jellemző arcképeket fest, hanem mély hangulatú alföldi tájakat is. (Szeged, 1924. december 25.) A művész 1932-ben (?) megfestette a szegedi idegklinikán kezelt Juhász Gyulát. A nagyméretű kép az ülő, lehajtott fejű, láthatóan beteg arcű, megfáradt költőt ábrázolja. (Az érdekes és értékes mű szegedi magántulajdonban van.) 1944-ben a deportálásban odaveszett. (Dr. Apró Ferenc ügyvéd, közíró följegyzése) Klein László munkaszolgálatos; Szeged, 1897. december 9.; Kaufmann Janka; A 121. sz. kisegítő munkás zászlóaljban a magyarországi hadműveleti területen alkalmazták őket. Alakulata 1944. december 2-6. között Siófok környékén az ellenség gyűrűjébe került és eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Klein Tibor munkaszolgálatos; Szeged, 1914. október 19.; Zilbiger Karóim; 1944-ben kisegítő munkaszolgálatosként a 108/84. tábori munkaszolgálatos századdal a szerbiai Borban dolgoztatták. A szerbiai hadműveleti területről való visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között Bor és Újvidék visszavonulási útvonalon nyoma veszett. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Klivinyi Lajos; fel.: Pördi Piroska; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged 58
