Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
Főképpen a munkásalakulatok szervezésével foglalkozott, de a kém és szabotázs elleni védelmi ügyek már a kémelhárító osztályhoz tartoztak.16 Trianon revíziójának reményében 1938 őszére a katonai készülődések jelentősen előrehaladtak. Októbertől a teljes és részleges mozgósítások egész sora zajlott. Előbb megszállási, majd harci feladatok megoldása várt a csapattestekre. Az 1938 augusztusi „Bledi egyezmény” után megkezdődött a haderő nyílt felkészítése a várható fejleményekre, a hadiipari termelést meggyorsították, a hadtesteket hadi létszámra emelték. Az 1938. november 2-án kihirdetett első bécsi döntés zömmel magyar ajkú lakosságot juttatott vissza Magyarországnak. Már a bécsi tárgyalások előtt az egész honvédséget mozgósították, de a megszállásban csak a Felvidékkel határos négy hadtest vett rész. A mozgósítással egyidőben Szegeden is állományfeltöltés történt és egy sor nyugdíjas tisztet reaktiváltak. Lovak, fogatok és gépkocsik ideiglenes igénybevételét is elrendelték. Végül egyetlen kisebb egység vett részt a felvidéki bevonulásban. A „Zotmund” V. utászzászlóalj legjobb rohamcsónakos erőiből 10 rocsóból álló egységet hoztak létre, amely Budapesten az 1/3. 101. rocsó századba sorolt be. Feladatuk volt, hogy a II. hadtest (parancsnoka vitéz Temessy Milán altábornagy) Csallóközbe történő dunai átkelését segítsék. 1938. november 5-én Medvénél keltek át a folyón, de november 9-én már ki is vonták őket Kisalföldről, majd visszatértek Szegedre. A szegedi alakulatok 1939 márciusában már nagyobb erőkkel vettek részt a kárpátaljai területek birtokba vételére indított önálló fegyveres akcióban. A mozgósított 14. tüzérezred a 14. önálló gyalogdandárba sorolva (parancsnoka Vásárhelyi Andor ezredes), március 16-17-én Nevicke, Kisberezna, 23-án Utcás körzetében helyezkedett el. A 9. gyalogezred több tisztje más, általunk nem ismert egységekbe besorolva - több, csupán a megszállás idejére létrehozott harccsoporttal vett részt az akcióban. A „Zotmund” V. utászzászlóalj mindhárom századával bevonult Kárpát- aljára és Ökörmezőn rendezkedett be. A kárpátaljai terület megszállásában részt vett a szegedi 16. kerékpáros zászlóalj is. A kerékpáros alakulatokkal a hadműveletekben önálló harcoló egységként számoltak. A gyalogságnál gyorsabb mozgásra képes egységeket Csepel kerékpárokkal látták el és műszakilag is megerősítették. Mindez alkalmassá tette ezeket gyors és hatékony bevetésre. A szegedi kerékpáros zászlóalj 170 km megtétele után elsőként jutott el a magyar-lengyel közös határig. Március 25-én Újvárosban, április 6-án Homokon helyezkedtek el. A résztvevő egységek a tavasz folyamán már vissza is tértek helyőrségeikbe. A résztvevők megkapták a „Felvidéki Emlékérmet” és a 14. tüzérezred még külön hadtestparancsnoki dicséretben is részesült.17 0 CSML Szeged város Főispáni Országmozgósítási (OM.) bizalmas ir. (Föisp. OM. ir.) 136/1939. sz. és Csima János u.o. 64—65. 17 Csima János: 20, 29-30., lásd 6. jegyzet, gyűjtött adatok 26
