Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben
fegyverletétel előtt150 elfogták, és a hirhedt pesti Újépületbe hurcolták. Tizenkéttagú haditörvényszék ítélkezett fölötte. 60 lapra terjedt a vádirata. Forradalmi imát mondott a hazáért és a magyarok győzelméért, felolvasta a szószékről Kossuth decemberi kiáltványát, majd a debreceni trónfosztó határozatot, Horváth Mihály proklamációját is a népfölkelés megszervezéséről, és e célból körmenetet is tartott. Súlyosbító körülménynek vették, hogy tábori lelkésze volt a közös hadseregnek. Épp az aradi vértanuk napján151 „durch Strang” (kötél) halálra ítélték, kettő nap múlva végre is hajtották. Egy szemtanú szerint a siralomházban víg kedélyű volt.152 153 * Lelke bátor, sőt a koporsóját saját költségen megrendelte, hogy ne heverjen takaró nélkül. Utolsó szavai: „Isten veletek bajtársak! Néhány perc múlva együtt leszek Streithtel.”153 — Kerényi Ferenc154 écskai káplán155 mint tábori lelkész szolgált a magyar seregben156 a radnai kolostorban kellett e miatt penitenciát végeznie157 — Kőszeghy Antal káplán158 nyolc hónapig szolgált a magyar honvédeknél,159 * ő is a radnai ferences kolostorban végzett penitenciát.160 — Követs András szőregi plébánost161 a temesvári Szentszék állami nyomásra javadalomvesztésre ítélte,162 163 és a Szőreggel határos Kübekliázán húzta meg magát.163 — Magyart Alajos teol. tanárt164 165 az aradi várban hadbíróság elé állították.165 — Mihalovics József ti), kanonokot, aki püspöki irodaigazgató és egy ideig provikárius volt,166 négy esztendőre Ítélték el, egyházilag pedig megfosztották a kanonoki címtől is.167 — Pfeiffer József szentannai esperest168 a Consistorium megfosztotta javadalmától,169 a hadbíróság pedig várfogságra Ítélte.170 — Róka Józsefet már említettük. A 48-as idők püspöki helynöke és temesvári apátkanonok volt ugyan 1785 óta pap, de az a tábori püspök beosztottja volt, és katonai anyakönyveket vezetett. Szent György-templomát 1846-ban építették, egy sajátos stílusban a ménteleppel és laktanyákkal. V.ö.: BOROVSZKY S: Csanád vm. története. 1897. II. 391. 1» 1849. okt. 6. 151 1849. okt. 8. 152 Kovács őrnagy. 153 Streith Miklós aradmegyei Paulis szülötte. Családjuk Budára költözött, ott tanult, és a fehérvári egyházmegyében lett pap. Mint bogiári plébános, hősi halált halt. A 42—48. Gonzeczky sírja ismeretlen, a kivégző katonák a helyet a földdel egyenlővé tették. A mezőhegyesiek 1941-ben táblát állították emlékére a templom falán. um Eredeti néven Kerndler. 155 Született Temesvárott 1825-ben, papszentelés: Pest, 1848. okt. 28. 156 1849 jan-ban jelentkezett szolgálatra. 157 Fábry helynök 1849. nov. 3-án alkalmazta. Valószínűleg előzőleg a szemináriumban töltötte le a kiszabott egyházi büntetést. K 368. 158 Született 1824-ben, a Krassó-megyei Szentilonán. Pappá szentelve: 1848-ban. Egyideig Fehér- templomban segédlelkész. 159 1 84 9. jan. 19. — aug. 13. közt honvéd. iso „Sub censura Radnensi” 1851. jún. 14.: Ismét káplán Katalinfalván. K 368. ■61 Született Horgoson, 1800-ban, a papszentelést 1823-ban kapta, Szőregen 1839. óta plébános, utána Kiszomborra került, ahol meghalt 1863-ban. 162 „1849 mense septembris sententia consistoriali beneficio privatus”. K 368. 163 „In Kübekház privatam ducit vitám” Autobiografia K 368. 164 Született Szentannán 1817-ben. Pesten végezte a teológiát, és doktori diplomát is szerzett. Nagyváradon szentelték pappá 1840-ben. Filozófiai és teológiai tanar volt. 165 Kivágta magát a hadbíróság előtt, és a püspöki szentszéknél is igazolni tudott. így 1849 szept-től 1851 nov-ig segédlelkész lehetett Aradszentmártonon. 1851 dec-től Pankotán esperesplebános. Meghalt 1888-ban. K 360. említi bámulatos emlékezőtehetségét. 166 Született Torontáltordán, felszentelték 1836-ban. Segédlelkészi évei után püspöki titkár, tb. kanonok. 1849-ben 4 hónapig helyettes püspöki helytartó (provicarius) Makón. 167 Miután több mint két évet töltött fogságban, 1852-ben káplán, 1854-ben újbesenyői esp. plébános, 1861-től Temesvár-Gyárvárosban plébános. Ugyanekkor visszanyerte kanonoki címét, 1868-ban vaskai reális apát. 1870 márc-ban címzetes püspök, májusban zágrábi érsek. 1877-től bíboros. Meghalt 1891-ben. K 369. 16» Született Pesten 1800-ban. Pappá ordinálva: 1823. Karkáplán, majd 1835-ben Ujszentannán plébános. 169 1 84 9 nov. 170 „Uscpie Febr. 1852 captivus Olumicii”. Ezután segédlelkész Eleken, majd plébános Németságon (Segenthau) es Világoson. Meghalt mint apátkanonok 1883-ban. K 369. 74
