Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Barla László: Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban
igazgatási rendjét, és helyreállította a földesúri törvényhatóságot. Ez azt jelentette, hogy a polgári és büntetőbíráskodás joga — a jelzett kivételekkel — visszaszállt az uradalomra, a földesűr élhetett a bírójelölés jogával, felülvizsgálhatta az adásvételeket, a számadásokat, a költségvetést, a haszonvételeket és az árveréseket, az árvaügyi és az egyházi számadásokat. Ezzel Szentes újra az 1836: IX. te. előírásai szerint működő úrbéres község lett, bár az úrbéres szolgáltatások helyett a váltsági tőkét és annak kamatait fizette. Ettől kezdve a 12 tagú tanács többé nem egészült ki a községet képviselő lakosokkal. A tanács a nép gyűlés sei együtt irányította a várost a törvény által szűkre szabott kereteken belül. Ebben az időszakban a népgyűlés jelenti a városi közönséget, a jegyzőkönyvek is így nevezik. A forradalomig hátralévő időben már kevés történt: 1844-ben egy helytartótanácsi rendeletre összeült a megyei törvényszék, és a Coordinatio visszaállítására kötelezte az uradalmat és a várost. Ezt a határozatot azonban nem hajtották végre, mert egyik félnek sem felelt meg. Gyökeres változásnak már csak egy országos esemény adhatott keretet. A FORRADALOMBAN3 Az 1848. évi átalakulás előtt már folyamatban volt néhány olyan változás, amelytől sokat remélhetett a város. Az országos kormányszékeken újra a döntés közelébe jutott az örökváltság, és vele kapcsolatban a rendezett tanács dolga. 1847. október végén a helytartótanács áttette az ügyet az udvari kancelláriához. A város megvásárolt egy 500 holdas tési nemesi birtokot, és ezzel a nemesi vármegye tagja lett. Kifizette a katolikus egyházközség 6630 forintos patronálási tőkéjét, így ettől a kötelezettségétől megszabadult. Bejelentette a vármegyén, hogy hozzá akar járulni az országgyűlési költséghez — ezt eddig szentesi birtokaik után a Károlyi grófok fizették. Ismét határozatot hozott a közlegelők felosztásáról, ennek a módját azonban egyelőre nem dolgozta ki. Inkább a türelmetlenség és egy legfelsőbb helyről jött utasítás, mint a kedvező tapasztalat ösztönözte a tanácsot arra, hogy már január elején megkezdje a rendezett tanácsú városszervezet kidolgozását. A népgyűlések nehézkessége, a közöny vagy éppen a túlzottan szenvedélyes viták — elsősorban mégis a város szabadabb állása — igényelték a hatékonyabb és mozgékonyabb hatalmi és hivatali apparátust. A tekintélyes gazdák ezt sokkal egyszerűbben úgy fogalmazták meg, hogy a népgyűléseken „sokan a birtoktalanok közül előre tolakodva ... maguknak pártot szer3 A korszak átfogó feldolgozása a Magyarország története c. 10 kötetes munkában, ugyanott részletes bibliográfia is található. A Csongrád megyei, szentesi eseményekre nézve: BARTA ISTVÁN: Kossuth alföldi toborzó körútja 1848 őszén. In: Száza/tok,, 1952/1. URBAN ALADÁR: A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 1973. SZÁNTÓ IMRE: Szeged az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. In: Tanulmányok XI. 1987. ZSILINSZKY MIHA.RY: Csongrád vármegye története III.„Bp. 1900. SIMA kézirata. Nem nélkülözhetők KOSSUTH LAJOS Összes munkáinak (a továbbiakban KLÖM) Kossuth Lajos /a. OHB élén és Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Bp. 1952—1955. Sajtó alá rendezte BARTA ISTVÁN, valamint XIII—XIV—XV. kötetei. A legfontosabb helyi források CSML SzF állományában, kiváltképp a Csongrád Vármegye Bizottmányának (a továbbiakban megyebiz.) iratai 1848—1849, a városi közgyűlés és a városi tanács iratai. A nemzetőrök délvidéki táborozásara vonatkozóan számos irat található az újvidéki Vajdasági Levéltár Torontál és Bács-Bodrog vármegyei fondjaiban (Arhiv Vojvodine, Növi Sad, Torontalska zupanija, Backo—Bodoska zupanija). Az emlékiratok Hözül VIJKOVICS SEBŐ visszaemlékezései 1849-re. Bp. 1982. és gróf LEININGEN-WESTERBURG, KAROLY honvédtábornok levelei és naplója. In: Az aradi vértanúk I. Bp. 1979. Szerk. KATONA TAMÁS. 92. old. említik Szentest. Ha a szövegből következtetni lehet a levéltári forrás helyére, a hivatkozást a jegyzetapparátusban mellőztem. A sajtó igen kevés használható anyagot tartalmaz. 25
