Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Emlékőrző köztéri alkotások
zott mintázási modorban készült. Tartalmilag ez legföljebb közhelyszerű általánosságok vizuális megfogalmazását engedte meg. Nem jó szobor, felállítása idején sem fogadta el a közvélemény, „a szobor nem sugallja a proletár költő emberi, írói alakját, ahogyan az itteni emberek tudatában él, nem egyezik meg az emberek képzeletében élő költő-eszményképpel” — írta Szelesi Zoltán róla a helybéli újságban. A szobor 1985-ben kissé messzebre került az épülettől, talapzatát pedig alacsonyabbra vették. József Attila (1905 — 1937) költő ír.: DM 1964. okt. 9., 11., 1965. máj. 1., 1969. nov. 5., 1988. jan. 9. P. L.: Szeged 57. Péter László: Szeged irodalmi emlékhelyei 57. * * * Aradi vértanúk tere 1. KISS ISTVÁN: BOLYAI FARKAS, BOLYAI JÁNOS Avatták 1964. október 12-én (Szőkefalvi-Nagy Béla dékán) Szobor Bronz, másfélszeres életnagyságúak Az egyetem világhírű Bolyai intézetének előcsarnokában balról Bolyai János, jobbról Bolyai Farkas szobrai láthatók. Apa és fia szoborkettőse egymást kiegészítő szimbolikus tartalmakat hordoz. Kiss István csak az apa, Bolyai Farkas esetében támaszkodhatott portréhűségre, róla maradt fönn ábrázolás. A fiúról nem; maga vagdalta össze az egyetlen róla készült festményt. Fönnmaradt útlevelének leírásából tudjuk, hogy közepes testalkatú, hosszúkás arcú, őszbe vegyült hajú volt. A szobrász számára a portréhűségre törekvés erősen másodlagos volt. Tasnádi Attila találó leírását idézve így jellemezhetjük a szobrot: „Mondanivalója a posztamensként felfogott testek jelképes értelmű mozdulataiból bontakozik ki. Farkas keze, mert még az euklideszi geometria platformján áll, befelé zárt, míg Jánosé, aki zseniális felfedezésével felborította ezt a matematikai világképet, — a meghódított végtelenséget szimbolizálva — nyitva van.” A szobrok a tudományt szigorú erkölcsi mértékkel mérő elmék öntudatát és intellektuális bátorságát jelképezik. Egyszerűnek tűnő gesztusaikba a tudományos gondolkodás és a fölfedező fölismerés két, egymástól gyökeresen eltérő iránya sűrítő- dött. Bolyai Farkas szobra az elmélyült ám mégis eredménytelen töprengést jelképezi, a fej, az egymásba kulcsolódó kezek körvonalai zárt alakzatot formálnak. Bolyai János rendkívüli koncentrációval gondolkodik, karjait a fölfedezés, a tudományos fölismerés örömében önkéntelen széttárja, ám a tudós elme szigorú etikája meg is fékezi a mozdulatot, hiszen még nincs a végleges tudás birtokában. A két Bolyai szobrának formai puritánsága jól szolgálja az általuk képviselt szimbolikus tartalmakat. A szinte matematikai szemlélettel megformált alkotások a tudományos gondolkodásnak a két tudós élete példájával hitelesített útjait teszik érzékletessé. Bolyai Farkas (1775 —1836) matematikus Bolyai János (1802—1860) matematikus ír.: DM 1964. szept. 24., okt. 13.: 1970. dec. 6. Esti Hírlap 1965. szept. 3. DM 1978. ápr. 13. (Dr. Csákány Béla cikke) Tasnádi Attila: Kiss István. Bp., 1982. 42. P. L.: Szeged 60. Sz. Z. i. m. 237. Rákóczi tér KISS ISTVÁN: LENIN (23) ► Avatták 1967. november 5-én (Szirmai István, az MSZMP PB tagja) Szobor Építész Dávid Károly Bronz, kétszeres életnagyságú, a talapzata mészkő, 160 x 600 x 200 cm A Lenin —Sztálin emlékművet a Sajtóház elől 1957-ben eltávolították. Ezzel olyan hiány keletke60
