Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Emlékőrző köztéri alkotások
EMLÉKŐRZŐ KÖZTÉRI ALKOTÁSOK EMLÉKSZOBROK Hazai szobrászatunkban az utca közönsége részéről a jeles személyiségeket megörökítő köztéri szobrokat illeti a legnagyobb figyelem. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik a Kossuth-kultusz nyomán köztereinkre került szobrok nagy száma, a jelenséget kísérő, évtizedekig ható hazafias lelkesedés is. Oka lehet az is, hogy köztereinken a fő helyek ezeket a szobrokat illették minden korban. Szegeden sincs ez másként: a Széchenyi, a Klauzál, a Dugonics téren Mátyás tér ISMERETLEN: SEGÍTŐ MÁRIA (1) (Szeplőtlen fogantatás) Elhelyezték 1708-ban (?) Budai mészkő, magassága kb. 6 méter volt Némely források 1708-ra, Bálint Sándor 1752-re keltezik fölállításának időpontját. Mindenesetre a legkorábbi emlékszobrok egyike Tóth József tanácsnok áldozatkészségéből készült (Bálint S.) 1737- ben kőkorlát épült köré, alaprajza a templom bejárata előtt még ma is kivehető. Egyik mellékalakja Szent Annát, a másik a Szent Joachimot ábrázolta. Mária alakját valószínűsíthetően a templom főoltár és az Aradi vértanúk terén — városunk központjában — találhatjuk nemzetünk nagyjainak szobrait. Ha ide számítjuk még a Dóm téri emlékcsarnok emlékműveit is, megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy emlékműegyüttesünk gazdagsága és teljessége legföljebb a fővároséhoz hasonlítható. Bár fontos az emlékszobrokban megörökített személyiségek szerepe, ők mégis inkább a szoborállító kor eszményeinek megtestesítői. képének figurája ihlette, mert föltűnően hasonlított hozzá. Alakja különös formájú oszlopon állt, megformálása tipikus barokk vonalvezetésű volt, az éleken volutás díszek futottak, itt-ott felhőpamacsok stilizált formái ékesítették. Mária földgömbön állt, baljában tartotta a gyermek Jézust, koronás fejét csillagkoszorú keretezte. A múlt század közepén Oltványi István (1787— 1869) nagyprépost adományából restaurálták, Mária sérült karját ekkor pótolták. Viszonylag épségben maradt meg; 1944-ben azonban találat érte. Maradványai két-három évig helyükön maradtak, bizonyos részeit bevitték a kolostorba. 1948-ban lebontották. Ezzel megsemmisült a barokk kor egyik legszebb szoboremléke Szegeden. Maradványai 1991-ben a kolostorban folyt építkezések nyomán előkerültek. Reizner megörökítette a szobor legendáját: „1708-ban a várőrség egyik tüzére fegyverével a szoborra lőtt, melynek királyi pálcát tartó tagja ugyan 21
