Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Emlékőrző köztéri alkotások
Aradi vértanúk tere ABA NOVÁK VILMOS: HŐSÖK KAPUJA (213/a-j) Avatták 1937. május 30-án (Hóman Bálint kultuszminiszter) Építész Pogány Móric Freskó, összes felület kb. 250 m2 12000 szegedi hősi halott emlékét őrzi. Aba No- vák Vilmos monumentális freskója díszítette a hatalmas diadalkapu belső íveit. Elkészültekor az ország legnagyobb freskója volt. 1949 ősze óta vakolat rejti. Klebelsberg Kunó elgondolása volt az, hogy a Gizella teret, a mai Aradi vértanúk terét a Dóm téri épületegyüttessel összhangba hozva városkaput kellene építeni. Pogány Móric kapott megbízást a Boldogasszony sugárutat lezáró hármas nyílású épület megtervezésére. A kaput szürke kavicsos nemesvakolat födte, komoran ünnepélyes hangulatot árasztott, egyben kitűnő összhangban volt a freskók szürke hátterével. Az épületet Erdélyi András és Ottovay István vállalkozók kivitelezték. Pálfy József polgármester javasolta 1936 tavaszán, hogy az épület a Hősök kapuja elnevezést kapja, és az első világháborúban elesett szegedi hősi halottak emlékét őrizze. Lőte Évának a szegedi hősi emlékműhöz tervezett katonafigurái ehhez az elgondoláshoz már megfelelőek voltak. 1936 tavaszán a kultuszkormány elfogadta a tervet, és ezer pengővel támogatta megvalósítását. Aba Novák Vilmos és Márton Ferenc párhuzamos megbízására került sor azzal a feltétellel, hogy a freskóknak három témát kell megjeleníteniük: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós szegedi elindulását. A terveket június közepén jeles szakemberekből álló (többek között Iványi Grünwald Béla, Szőnyi István, Pásztor János) bizottság bírálta el és egyértelmű döntéssel Aba Novák magas kvalitású terveit fogadta el. A mester ekkor már kiemelkedő sikereket ért el művészi pályáján. 1931-ben alkotta meg a Dö- mötör-torony kápolnájának freskóit, 1933-ban a jász- szentandrási temploméit, és elnyerte a páduai egyházművészeti kiállítás nagydíját. Nem volt tehát művészete ismeretlen a szegediek előtt sem. Márton Ferenc a Fogadalmi templom mozaik munkáival és a kor konvencionális képzőművészeti ízlésviszonyaihoz simuló szemléletével ugyancsak eséllyel pályázott. Aba Novák terveit és a Budapesten ítéletet hozó Irodalmi és Művészi Tanácsot bizonyos szegedi körök hevesen támadták, hangoztatván, hogy túl modernek, és hogy mellőzték a szegedi művészeket. Támadták magát az épületet is, kaszárnyához, holmi börtönhöz hasonlítva. Aba Novák június 24-én sietve Szegedre jött, elhozta vázlatait, és személyesen győzte meg a közgyűlési teremben elképzeléseiről a kétkedő városatyákat. Tőle idézzük műve koncepcióját: „A kompozíció főalakja a feltámadt, ítélethirdető Krisztus, akinek alakja kinő az ítélethirdető angyalok apokaliptikus képletéből. A dongafelület bal alsó hajlatából kiindulva a »kegyelet«-et és »remény«-t érzékeltettem: özvegyek és árvák, valamint vigasztaló lelkipásztorok hódolnak a hősök emlékének. De nemcsak emléküknek hódolnak, hanem szent esküvel fogadják, hogy a hősök áldott vérüket nem ontották hiába. Ugyanott hősi temető képlete: három hant, három fakereszt, [...] A középső kereszt előtt katonai rohamsisak, az ismeretlen katona arca helyén piros felkiáltójel mint mementó [...] Az egész csoport felett két főangyal írásos szalagot lenget. »Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért« [...] Ezt a mezőt lezárja egy esküre emelt jobb kéz: szimbóluma nemzeti hitünk életerős, igaz voltának. A dongaboltozat jobb szélén helyeztem el azt a jelenetet, amikor Horthy Miklós kormányzó mint vezér lelkesíti önkénteseit, mutatván a célt és irányt. A vezért rohamlépésben követő önkéntes katonák csoportja felett a másik két főangyal lelkesíti a csoportot, amit az általuk lobogtatott szalag fölirata is jelez: »Magyarok! Hőseink áldozatos vére kötelez!« A vezér az élen halad, előtte az úton töviskoszorúk jelzik a tragikusan nehéz utat. A felirattal ellátott szalag a bal alsó részen indul lassú ritmussal, átölelve a hit jelképeit a keresztet, majd folyamodó lendülettel teljesedik ívvé, dinamikusan kifejezve a vezér lelkesítő parancsszavát.” A keresztboltozatokba — helyi igények szerint is — szintén freskókat szánt Aba Novák. Sikerült meggyőznie a kétkedőket; a híradás szerint az ügyben illetékes bizottság úgy értékelte, hogy „a város valóban komoly értéket képviselő hatalmas műalkotáshoz jut”. Július elején készültek el az eredeti méretű szénrajzú kartonok, amelyeket a mester kiállított a szegedi múzeumban. Ezeket 199
