Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Emlékőrző köztéri alkotások
PORTRÉK A város közterein, közintézményeiben elhelyezett nagyszámú portrészobrot a könnyebb áttekinthetőség kedvéért két fejezetben ismertetjük. Az egyikben időrendben következnek egymásután a nyílt tereken, vagy intézményekben lévő büsztök, domborművek. A másikba a Nemzeti Emlékcsarnok, a Pantheon szoboregyüttese került, mint egyedülálló gyűjtemény, megbonthatatlan egység. Itt az elhelyezés sorrendjét követtük. A köztéri portrészobrászat műfaja a múlt századtól napjainkig semmit sem vesztett népszerűségéből sőt, mintha napjainkban újabb virágkorát élné. A Pantheon szobrait nem számítva, a szobrok, domborművek zöme 1945 után került városunk tereire, intézményeibe. Sajátos műfaj: az emlékszobor és az emléktábla szerepköréből egyaránt magára vállal valamit, mindkettővel rokon. Legjobban itt őrződött meg az emlékműállító közösségek hagyománya. Az intézmények, kutatóhelyek, iskolák. klinikák — folytathatnánk a sort — összetartozó közösségeink hagyománytisztelete, identitástudata fejeződik ki az emlékszobor vagy domRoosevelt tér IFJ. VASTAGH GYÖRGY: KLAUZÁL GÁBOR (24) Avatták 1906. augusztus 26-án (Lázár György polgár- mester) Mellszobor Bronz, kétszeres életnagyságú, a gránit talapzat 220 cm bormű állításában. A portrészobrászatot kortól, helytől, szobrászati igényességtől függően változatos formák, megoldások jellemzik. Mégis ritkán születik művészi értéket fölmutató minőség. A portréemlékművekre fokozottan igaz a megállapítás, hogy elsősorban kordokumentumok, beszédes vallomások az ábrázolt személyről és az emlékmű- állítókról. A városban föllelhető portrészobrok teljes jegyzékének elkészítése kilátástalan vállalkozás. Nemcsak azért, mert akadnak jócskán határesetek: például a művészi kvalitás tekintetében, vagy mert a portré elhelyezése ideiglenes, vagy nem készült nemes anyagból. Számos intézményben találtunk amatőrmunkákat, amelyekről említést tenni jó néhány esetben csak az ábrázolt személy iránti tisztelet miatt érdemes. Megoldhatatlan föladat az 1945 előtti időszak társadalmi-politikai reprezentációját szolgáló szoborportrék teljes körének bemutatása is. Fejezetünkben csak a biztos adatokra támaszkodó közlésekre szorítkozhatunk. A század első évtizedében Szegeden nagy szoborállítási láz volt, mely Lázár György polgármester múlhatatlan érdemének tudható be. Klauzál Gábor emlékszobrának elkészítésére születésének centenáriuma (1904. nov. 18.) kínált alkalmat. Az első felelős magyar kormány miniszterét számos szál fűzte Szegedhez, nyughelye is itt van. A Szegedi Napló 1904. október 16-i száma ad hírt először arról, hogy emlék készül Csongrád vármegye egykori követének tiszteletére. A polgármester ifj. Vastagh Györgyöt kérte föl a mellszobor elkészítésére, aki ötezer koronáért 62
