Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZTRÓKAY SZŰCS lyezkedett el. 1927-ben a Szegedi Pénzügyigazgatóságon titkár. 1925-ben Szegeden, Fodor u. 38. sz. alatti lakos. 1929-től pénzügyi tanácsos. 1937-ben pénzügyigazgató helyettes és Szegeden Partizán ill. Vitéz u. 9. sz. alatti lakos. 1942-ben Tisza L. krt. 2. sz. alatt lakik. Majd szegedi kir. pénzügyigazgató lesz. 1945 után nem szerepel többé a névsorban. 1944 végén egy ideig letartóztatásban volt a Béke utcai fogdában. Sógora volt talán Hankó Vilmos MÁV főorvos. Nőtlen maradt. 282. Sztrókay Boldizsár (?—?) atyja Ignác, tanár és megyei táblabíró, nemescsói nemes. Anyja Dorner Jozefa volt. 1859-ben cs. k. törvény- széki ülnök Szegeden. 1860-ban államügyész a szegedi megyei törvényszék mellett. 1860. nov. 29-én az ő lakása előtt is tüntetett a nép. 4. Szubó Péter (1814.—1853.) atyja Szubics városi polgár, anyja Terézia vagy Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1823—1831-ig. Középiskolái elvégzése után feltehetően a pesti tudományegyetem jogi karára kérte fölvételét és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment, majd ügyvédi vizsgát tett 1840 körül és ugyanakkor diplomáját Szegeden kihirdetve, gyakorlatát itt kezdte meg és egyben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába is lépett. 1842-ben fölvették a városi polgárok sorába. 1848-ban beáll honvédnek, hadbavonul és végrendelkezik. 1848. márc. 18-án egyike azoknak, akik követelik a nemzeti zászlónak a városháza tornyára való kitűzését és népgyülés tartását. 1849-ben Szeged város képviselőtestületének tagja. 1853-ban városi tanácsnok. 1845-ben aláírja az önkéntes adózást vállaló nyilatkozatot. 1848-ban meggyilkolt fivérének, Su- bics Sándornak gyermekeit ő gondnokolta. Nős, különvált. 26, 65. Szulló Ernő (Szeged, 1840. nov. 1.—?) atyja Sándor ivanóczi nemes. Anyja Mihalovics Amália. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál, ahol 1860-ban tett érettségi vizsgát. 1861. okt. 27-én szerepelt a Rókusi Nőegylet műkedvelő társaságában. Nem kizárt, hogy utóneve Imre volt. Népmesegyűjtő. 1866. szept. 10-én ugyancsak műkedvelő színészként szerepel a Szeged-Belvárosi Kaszinóban. 1865-ben Szeged város tb. aljegyzője. 1865 augusztusában lovagias majd bírósági ügye van Vidra Sándorral. 1876-ban Temesváron tartózkodott, ahol ekkor született a leánya. Felesége Wettstein Amália, westers- heimbi nemes. Házasságából Etelka leánya származott. 122. Szulló Sándor (Csóka, 1813.—Szeged, 1891. febr. 10.) ivanóczi nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden járta. A középiskolát 1829-től 1831-ig a szegedi piaristáknál. Úgy látszik, hogy a gazdálkodást választotta hivatásául és gazdatiszti állást vállalt. 1859-ben az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1864-ben egyik leánya Óbesenyőn született, amiből arra kell következtetnünk, hogy ott állott munka- viszonyban. Háza állt Szeged belvárosában, amely az árvíz után is megmaradt. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. alatt lakott. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. Állásából következtetve valamilyen gazdasági felső- oktatási intézetet látogathatott. Neje Mihalovics Amália, kitől Ernő, Etelka, Béla és Kálmán gyermekei származtak. Hetvennyolc évesen halt meg. 91. Szundy Géza 1929-ben mint nyugalmazott magyar kir. honvédalezredes lakik Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1941- ben a Magyar Cserkész Szövetség országos testnevelési vezető tisztje alezredesként. 282. Szuper Károly (Kiskunhalad, 1821. máj. 28.—Budapest, 1892. 20.) atyja birtokos, városi tanácsnok volt. Iskoláit Kiskunhalason a református főgimnáziumban végezte, ahol 1839-ben filozófiai tanfolyamon volt. Ezt követően színipályára lépett Szabadkán. Ettől kezdve színészként működött. Sógoránál Fekete Gábor színigazgatónál lépett föl először. 1848-ban Kecskeméten tartózkodott, ahol előadást tartott. 1849-ben honvéd. 1864-ben folyamodott a Szegeden való fellépés jogáért, de azt másnak juttatták. 1881-ben az Országos Színész Egyesület színházánál pénztáros Budapesten. 1889-ben megjelenik „Szülészeti napjó” c. könyve. Háromszor nősült. Első felesége Morócza Antónia színésznő volt. Másodszor Lukácsi Emília színésznőt vette feleségül és harmadszor Mayer Leopoldina volt a felesége. Házasságaiból József nevű fia született. 118. Szutter Károly (Budapest, 1795.—Szeged, 1882. nov. 15.) atyja feltehetőleg Ferenc és anyja Ócskái Rozália lehetett. Talán azonos az 1814-től 1837-ig szereplő szolnoki sóhivatali mázsamesterrel. 1837-ben Szeged város polgára. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és szegedi festőművész. 1882-ben Szeged, Szekfű u. 7. sz. alatt lakott. Felesége Baumgartner Eleonóra volt. Nyolcvanhét évesen halt el. 91. Szűcs Ádám (Szeged, 1799.—Szeged, 1860. ?). atyja Antal városi polgár volt. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista gimnáziumban végzett 1810—1818-ig. 1837-ben Szeged város választott polgára volt, városi polgár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást Szegeden. 1848-ban városi választott képviselő Felsővároson. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja volt. 26. 271
