Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
G
G Gabara Ferenc ? (Szeged, 1855 ? —?) csizmadia. János Szeged-rókusi csizmadia mester és neje Nagy, vagy Nagymiháki Terézia fia. Foltozó csizmadiaként működött Szeged- Rókuson. Családi állapota egyenlőle ismeretlen. 261/374 Gabara Vince (vagy János?) csizmadia. Szeged-Rókuson csizmadia-mester a XIX. században. Több gyermek, köztük Vince festőművész és testvéte Ferenc a csizmadiamester és több más nevű gyermek atyja. Ékelődő, furfangos beszédmodora révén városszerte ismert volt. 261/374. Gabara Vince (Szeged, 1853. ?—Szeged, 1890. ?) festőművész. Iskoláit Szegeden végezte. Rajzkészségét korán felismerték és Szeged város ösztöndíjával a pesti akadémiát látogatta Visszatérve Szegedre a portré-festésre, rajzolásra adta magát. Vass Károly a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatójának támogatásával számos megrendelést kapott. Később azonban tehetségét és készségét elhanyagolta, majd a festéssel teljesen felhagyva italozásba kezdett és előbb testvére műhelyében segédkezett mint foltozómunkás, majd kiment a tanyákra és ott ténykedett. Kint is halt el és temették el. A szegedi piarista gimnázium mintarajz iskoláján Kustár Ignác tanár figyelt fel reá. 1870-ben katona volt. Képei a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában őriztetnek. 208, 265/374, 261/374, 261/374, 261/374. Gábriel János (Szeged, 1824. ?—Szeged, 1866. jan. 25.) tisztviselő. Valószínűleg József fia. Iskoláinak Szegeden való elvégzése után a város szolgálatába állt. 1858-ban város-gazda, később haláláig városi alkamarás. Nős, családos, halálakor három gyermek gyászolta. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja (1859), majd később 1862 nov. 16-tól választmányi tagja. Negyvenkét évesen halt meg. 88, 110. Gaál Endre (Szeged, 1861. okt. 8.—Szeged, 1934. október 8.) csőglei. Mihály kereskedő, földbérlő és neje Dankó Mária fia. Három évesen elveszti anyját. Atyja 1866-ban újból nősül, majd két év múltán meghal s így hét éves korától mostoha anyja, Vedres István özvegye Csavolyszky Jozefa újból férjezett Gaál Mihályné neveli fel. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál látogatott és itt tett érettségi vizsgát 1880-ban. Majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán végezve nyer jogtudományi doktorátust. Ezt követően aljegyző lesz (1886) Szeged városnál s néhány évve! később (1893) osztályjegyző. 1899-ben megválasztják kultúrtanács- nokká s ezt az állást 1928-ig tölti be. Anyja után megörökli a Vedres-féle varasányi birtokot, amelyet később elad egy román banknak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1900— 1903 években igazgatója. Iskolafejlesztés és a fogadalmi templom építésének szorgalmazása fűződik nevéhez. Kígyó u. 2. sz. a. lakott. Gondosan öltözködött, szép nyakkendőiről ismert volt. 1928-ba nyugalomba vonul. Szegeden kötött házasságot 1888. nov. 24-én Stróbl Máriával, kitől Mária Andrea Julianna leánya származott. Nyugdíjazásakor — átmenetileg — utcát neveztek el róla Szegeden. Alakjának Szentgyörgyi István állított emléket domborművén, amely az Aradi vértanuk terén az egyetemi intézet falát díszíti. 191, 198, 217, 242, 249/42, 249/43, 270. Gál Ferenc (Gyertyámos, 1824. júl. 22.— Szeged, 1898. máj. 31.) A család neve eredetileg Gall volt, s ennek magyarra átformált alakjából lett: Gál. Martin Gall kovácsmester és neje Stett (vagy Stid) Katalin fia. Elemi iskoláit Gyertyámoson járta, nemzeti iskoláit Zentán. Az 1837—42-es években Zsombolyán (= Hatzfeld) a Wichtrick kereskedőházban volt tanuló s innen Pestre menve 1842—1850- ben a Valero J. Antal selyemgyárában dolgozott különféle beosztásban. Az utolsó két évben igazgatóként. Majd Szegedre jön, belép a Szabadalmazott Kereskedelmi Testületbe (Gremium), melynek később pénztárosa lesz és rövidáru kereskedést nyit. Ezt sógorával együtt „Gál és Madár” címen üzemelteti. Szegeden köt házasságot 1853. okt. 30-án Vogel Vogl = Madár Erzsébettel, mely házasságból Ferenc, Kálmán, Béla, Hugó István, Mihály Károly, József Viktor, Irma Erzsébet Paula Anna, Flóra, Gizella Mária, Ferenc, Lajos és Ida Mária Magdolna gyermekei származtak. 1855-ben a Megyei Bírósághoz 88
