Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZARVADY SZÁVAY 1869-ben gazdálkodó. Pályázik a városi pusztai alkapitányi állásra. 1859-ben tőkepénzesként említik. 1868-tól a Szegedi Polgári Dalárda első elnöke. Városi képviselő. 1891-ben Szegeden Gizella tér (ma Aradi vértanúk tere) alatti lakos volt. Feltehetően Szegeden kötött házasságot Eberling Rozáliával. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja volt. 91. Szarvady Vilmos (Újvidék, 1811.—Szeged, 1873. máj. 6.) atyja Hirschl volt. Iskoláit talán, legalább részben Szegeden végezhette és ipar tanulására adta magát. 1848-ban a „Hirschl” család nevét „Szarvady”-ra változtatta, azonban kísőbb megjelent rendelet az ezidőbeni névváltoztatásokat hatálytalanította. Nevét azonban ennek ellenére továbbra is Szarvady-ként használta. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor jött Szegedre, de 1859-ben már a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Később választmányi tagja. Tagja lehetett a Szeged Lövész Egyletnek is, amelynek 1862. máj. 15-én egy arany díjat alapít. 1865-ben Szegeden kereskedő, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. A Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1873-ban Szegeden nagykereskedő, divatárus és valószínűleg a Széchenyi téri Zsótér-ház lakója, amely házból temették. Felesége Ráth Katalin volt. E házasságából Szidónia, József Vilmos Lajos gyermekei származtak. Hatvankét évesen halt meg. 91, 110. Szász család eredetileg erdélyi származású, egyik ága Szegedre származott és itt telepedett meg. 244. Szász Gerő (Ördögkeresztúr, 1831. aug. 5.— Kolozsvár, 1904. ápr. 29.) atyja Gergely, nemesi származású Kolozs megyei Ördögkeresztúri református lelkész. Iskoláit szülőhelyén végezte. 1840-ben Kolozsvárott tanult tovább. 1848—49-ben résztvesz a szabadság- harcban. Ennek következtében Világos után 1849-ben kényszerbesorolás alá esik a császári hadseregben. 1851-ben azonban a hadsereg kötelékéből elbocsátják. 1852-től teológiai tanfolyamon vesz részt Kolozsvárott. 1856-ban református segédlelkész Kolozsvárott és ekkor már feltűnik költeményeivel. Később református esperes. 1859-től a kolzosvári egyház lelkésze. 1867-ben esperes. 1875-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinóban előadást tart. Tagja a szegedi Dugonics András szoborbizottságnak. Szegeden is jelennek meg közleményei. 1867- ben egyházi igazgató-tanácsos és 1885-ben generális nótárius. író, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja. 1874. ápr. 6-án előadták Szegeden „Piski éposz”-át. 154. Szász Gusztáv (1825.—Nagyvárad, 1899.) Iskoláit Nagyváradon, egyetemet Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen végzett és ezt követően joggyakorlatra ment, majd pedig 1847 körül ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1848-ban Bihar megye aljegyzője. 1848 júliusában Riczkó nemzetőr őrnagy segédtisztje, honvédtiszt. 1849. febr. 14-én honvéd főhadnagy és 1849. márc. 13-tól százados a 73. honvédzászlóaljban. 1849. jún. 25-én megsebesül. 1861-ben ismét Bihar megyében találjuk, ahol megyei főjegyző. 1871-ben, amikor az állami bíróságok megalakulnak Magyarországon, kir. törvényszéki bíróvá nevezik ki Nagyváradra, később pedig gyakorló ügyvéd lesz ugyanott. A Bihar megyei Honvéd Egylet tagja volt. Felesége örley Lujza (Moisia), akitől Iván fia származott. Gyéresi nemes. Atyja József, Bihar megye főmérnöke volt, anyja Jancsó Veronika esztelneki nemes. 244. Szász Iván (Nagyvárad, 1863.—Szeged, 1926. aug. 12.) gyéresi nemes. Atyja Gusztáv (Ágost), anyja Őrley Lujza. Iskoláit Nagyváradon járta, majd pedig a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karának lett hallgatója. Itt nyert jogi doktori fokozatot, majd joggyakorlatra ment, de ezt követően ügyvédi vizsgát tett és a Nagyváradi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét az ügyvédi lajstromba Nagyvárad székhellyel. Utóbb igazságügyi szolgálatba lép és Aradra nevezik ki albírónak. Innen Hátszegre kerül és végül Déván alügyész. Majd Vajdahunyadon találjuk járásbíróként és később bethleni járásbírósági elnök. De visszakerült az ügyészi státusba és Déván az ügyészség vezetője lesz. 1913-ban szegedi kir. főügyésszé nevezik ki. 1918—1926-ig a Szeged- Belvárosi Kaszinó igazgatója volt. 1916-ban Lipót Renddel tüntetik ki. 1926-ban Szegeden Gyertyámos u. 8. sz. alatti lakos. Felesége Dobay Amália, kisdobay nemes, akivel talán Déván kötött házasságot. Házasságából Amália, Ilona gyermekei származtak. 226, 244, 245, 270, 295. Szász Ivánné 1. Dobay Amália. 244. Szatmáry Lilla. Czímernél névelírás. Lásd helyesen Szilágyi Lilla. 179. Szávay Gyula (Zenta, 1861. aug. 29.—Budapest, 1935. máj. 1.) atyja nemesi családból származó Pál honvédőrnagy, anyja talán Freyler Etelka. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot talán Győrött és érettségit Győrött tett magánúton talán 1879-ben. 1880—82-ig jogot is Győrött tanul az Akadémián. 1882-ben Győr város gyakornoka, később rendőrfogalmazója, ill. alkapitánya és községi bírája. Majd aljegyző, tb. főjegyző. 1890-ben kiválik a közigazgatási apparátusból és a Győri Kereskedelmi és Ipar Kamara titkára lett. 1899-ben résztvett a Philadelphiai Kongresszuson. 1902-ben a Debreceni Kereskedelmi és Ipar Kamara titkára. 1905-ben az Országos Ipar Tanács tagja. 1910. jan. 9-én részt vett a Szeged- Belvárosi kaszinónak Mikszáth Kálmán részére rendezett 40 éves írói ünnepélyén. 1920-ban a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara főtitkára. 1923. dec. 24-én kormányfőtanácsosi címet nyer. A szegedi Dugonics 259
