Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

M

MAGYAR

MAJLÁTH

tich György Csáktornyái uradalmának intézőtisztje lett és 1819-ben a Vas megyei Malyai János nagymányai uradalmának igazgatója. 1829—1847-ig báró Orczy család javadalmainak uradalmi felügyelője. 1847-ben nyugalomba kerül és a saját birtokán gazdálkodik.

1845. május 9-én Csongrád megye táblabírója.

1860-ban a Csongrád megyei bizottmányi tag, földbirtokos. 1868-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Még 1840-ben engedélyezik a még 1785-ben szerzett nemességhez az „Öttö- mösi” előnév használatát. író. Talán Horváth Klára volt a felesége. Fia László az Afrika- utazó, aki talán természetes fia volt és utóbb Győrött örökbefogadta. 143.

Magyar János (Szeged-Rókus, 1832. máj.

.—Szeged, 1899. okt. 30.) atyja Imre csizmadiamester, anyja Szőke Rozália. Iskoláit Szegeden járta és a kegyesrendiek gimnáziumában papnak készült. 1848-ban azonban részt- vesz a szabadságharcban, majd Világos után Pesten jogot tanul. Abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra megy és 1861. nov. 6-án megszerzi az ügyvédi oklevelet. Ugyanezen évben még váltójogi ügyvédi oklevélre is szert tesz. 1860-ban a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden lesz ügyvéd. A Szegedi Híradónak munkatársa. Nagy könyvtára van. 1867. ápr. 21-én a szegedi ügyvédi értekezlet egyik összehívója később elnöke. Iskolaszéki elnök, törvényhatósági bizottsági tag. Szegeden Kossuth L. sgt. 3. sz. alatt lakik. Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi igazgatóságának tagja és igazgatósági tag. Ügyvédi irodája 1864. nov.-ben Szeged-Róku- son volt a Rókusi országúton özv. Szilberné házában. Általában „pápaszemes prókátor” címen emlegették. Az árvíz Szegeden érte és amikor a ház, amelyben irodája volt a víz súlyától dőlni kezdett, az arra menő mntőcsóna- koknak kikiáltott, hogy ne őt, hanem irattárát mentsék meg. Szegeden 1864. nov. 24-én kötött házasságot Szilber Jozefával. E házasságból Imre, Endre, János és Ilona gyermekei származtak. Az 1875-ben az ügyvédi kamarák alapításakor a szegedi ügyvédi Kamarában kérte fölvételét és később annak elnöke volt. 66, 101, 104, 114, 117, 118, 139, 139, 142, 145, 150, 157, 163, 166, 183, 185, 191, 202, 261/366, 268, 294, 196/366.

Magyar Jánosné 1. Szilber Jozefa. 261/366.

Magyari István (Szeged, 1888. aug. 17.—?) atyja István anyja Regdon Julianna volt. Iskoláit Szegeden végezte és a kegyesrendiek gimnáziumába járt 1899—1907-ig. Utána a budapesti egyetem orvoskarát látogatta, ahol

1912-ben orvosi diplomát szerzett. 1914— 1918-ig résztvett az I. világháborúban, több kitüntetés részese, megsebesült. 1916—1917- ben Szegeden, Nemestakács u. 16. sz. alatt

tartott fenn orvosi rendelőt. 1927-ben Szegeden fogorvos és rendelője Kazinczy u. 14. sz. alatt volt. 1929-ben fogszakorvos. 1942-ben Szegeden, Maros u. 1. sz. alatt, 1947-ben pedig Szt. György u. 24. sz. alatt lakott. 1946-ban a Szegedi Szabad Kőműves Páholynak tagja, majd főmesterhelyettese volt. 1940-től a Dohánygyári Betegbiztosítási Intézet főorvosa, a Postának betegbiztosítási intézeti kezelőorvosa és Szeged, Teleki u. 8. sz. alatti lakos. Kétszer nősült. Első alkalommal Szegeden, 1916. aug.

28-án Pintér Erzsébetet vette feleségül, majd elözvegyülten Szegeden 1936. jún. 27-én Vesz- tényi (Muntyán) Gizella városi zeneiskolai tanárnő lett a felesége. Nincs tudomásunk arról, hogy gyermeke lett volna. 279.

Magyari Nándor (Szeged, 1891. máj. 9.—?) iskoláit Szegeden végezte, a gimnáziumot a kegyesrendiek főgimnáziumában 1902—1911- ig. 1911-ben tett érettségi vizsgálatot és kereskedelmi pályára készült. 1914-ben szolgálta 1 éves önkéntesi évét a 2. Császár Vadász Zász- lóajban. Majd a 46-os gyalogezredbe került át. Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt. Többször kitüntették és 1918-ban szerelt le. 1920-ban a József Műegyetemen építész- mérnöki diplomát szerzett. A MÁV kötelékébe lépett, 1927-ben a MÁV építészmérnöke a pályafenntartási és építési osztályon. 1929-ben Szegeden teljesít szolgálatot. Ugyanekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1937-ben MÁV főmérnök. 1942-ben MÁV tanácsos és Szeged, Szilágyi u. 3/b sz. alatti lakos. Szegeden az Aradi vértanúk terén 1925-ben felavatott világháborús emlékmű tervezője. 279.

Mahler Anna atyja Izsák előbb prágai, majd szegedi tanító. Czímertől tudjuk, hogy Szegeden, 1845 után nyilvános magán leánynevelő intézetet tartott fenn és annak tulajdonos igazgatója volt kb. 1855-ig. 60.

Mahler Móricz 1. Marosi Mór. 90.

Máhr József (Szeged ?, 1821.—Szeged,

1865. ápr. 6.) iskoláit feltehetően Szegeden járta. Ipart tanult. Szeged város polgára volt.

1849-től kezdődően Szegeden cukrászmester, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Az Iskola utcai Korda-ház bérlője. Szeged Palánk 277. sz. alatti lakos. 1849-ben a Kossuth utcai Rónay-féle házban van az üzlete. 1861-ben városi képviselő. Üzletét Alleman és Tsa vette át. Házasságot kötött Nagy Terézzel, talán 1846 körül. E házasságból halálakor 6 kiskorú gyermek maradt utána. Ezek között Anna, Etelka és Irén. 44 évesen halt meg. 90, 98.

Majláth György (Zavar, 1786. ápr. 22.—1861. ápr. 11.) Középiskolát a győri gimnáziumban végezte. Atyja György királyi személynök volt, anyja Szlavy Mária. A budai egyetem jogi karán tanult tovább. Tanulmányainak befejezése után, 1809-ben megyei aljegyző lett, Po183