Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
E
ERŐSKÖVY ESZTERHÁZY 1872. dec. 13-án Szeged-Alsóvárosi körzeti orvosává választja. Orvosi rendelőjét azonban a Belvárosban az Iskola utcai Vigh-féle házban nyitja meg. Ezt az ingatlant talán később megvásárolja, mert az árvízkor saját tulajdonú belvárosi ingatlannal rendelkezik, amely az árvizet átvészeli. Szegeden 1873. máj. 24-én köt házasságot az ismert és jómódú szegedi kereskedő leányával Stojkovics Mária Teréziával, mely házasságból származott két gyermeke, Sándor Antal Lajos és Anna Borbála Erzsébet. Korán 47 évesen halt meg. 139. Erőskövy Vilma (Szeged, 1854. nov. 30.— Szeged?, 1866. ?). Ignácz és Adler Terézia leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Szülei gondos nevelésben részesítették, zenei oktatására is súlyt helyeztek. Reizner János és Jeney Mária gyermekeinek (Vilma Mária xl872; Mária Amália Anna xl873; Lajos János xl874 és Ottó János xl876) keresztanyja. Amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinó a felállítandó Dugonics András szobor költségeinek előteremtése érdekében 1874. ápr. 6-án hangversenyt rendez, ezen zongoraszámok előadásával szerepel. Szegeden 1877. május 21-én házasságra lép Himmelstein József városi tisztviselővel (később névváltoztatás folytán: Ditrói), kitől Ditróy Gábor (1884—1950), Hona, Margit és Gabriella gyermekei származtak. 154. Erzsébet királyné (München-Possenhofen, 1837. dec. 24.—Genf, 1898. szept. 10.). Bajor hercegnő, wittelsbachi Miksa József (1808—1888) bajor herceg és osztrák lovassági tábornok, valamint neje Ludovika (Lujse) bajor hercegnő leánya. Anyai ágon Miksa I. József bajor király unokája. 1853. aug. 18-án jegyese, 1854. ápr. 24-én Becsben neje lesz I. Ferenc József osztrák császárnak. Férje ez alkalomból a magyar politikai elítéltekre is kiterjedő amnesztiát hirdet és hamarosan az ostromállapotot is megszünteti. Képzett, olvasott, sokoldalúan művelt nő volt, ki a magyarok iránt nagy előszeretetet táplált és érdekükbe befolyását érvényesíteni törekedett. Házasságából Zsófia, Gizella, Rudolf és Mária nevű gyermekei származrak. 1857. május 24—25-én meglátogatta Szegedet, vonaton érkezett és a már ekkor nevét viselő rakparton kocsizott a belvárosba. A város a királyi pár látogatására nagyon felkészült és a városháza termében való elhelyezésre beszerezte Erzsébet képét is. Szegeden a Kárász-házban — ma Klauzál tér 5. szám — lakott. Szegeden is, mint országszerte, nagy kultusza volt, különösen azt követően, hogy 1867. jún. 8-án magyar királynévá koronázták. A nagy árvíz után épített városháza díszterme részére a város megrendelte 1883-ban művészfiánál id. Vastagh Györgynél (1837—1922) Erzsébet királyné arcmását (olaj 258X157 cm) és azt a fér- jéével egyetemben a terem falán helyezte el. Ma a kép a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárának állományában van. Újszegeden pedig, amely eredetileg Erzsébet-város- ként nevét viselte, az ott levő és ugyancsak róla nevezett ligetnek bal, hátsó részén (a mai teniszpályák előtt) három emlék-tölgyfát ültettek és közéjük terméskövön vé- set hirdette ..Erzsébet királyné emlékére”. Az egyik tölgyfa a század elején kipusztult, helyébe égerfát ültettek, de egyébként a három fából és emlékkőből való együttes ma is hirdeti nevét. A Stefánia sétányon — ma Várkert — a város felállíttatta a Ligeti Miklósnál megrendelt és 1907-ben elkészült fehér márvány ülőszobrát, amely az ország legszebb Erzsébet-szobra és európa egyik legbájosabb nőszoboralakítása. A szobor ma is hirdeti Erzsébet királyné nevét és szépségét. A korábban évtizedekig Erzsébet nevét viselő rakpartrész ma Korányi Sándor néven szerepel. 1857-ben Zsófia leánya, 1889-ben Rudolf fiának elvesztése után 1898-ban merénylet áldozata lett. Czimer a róla nevezett rakpartot és a koronázására rendezett Szeged-Belvárosi Kaszinói ünnepséget említi. Alakját a szegedi nép, amely képét szinte minden lakásban elhelyezte, legendákkal fonta körül. A rókusi elemi iskola növendékei 1896-ban diófát ültettek emlékére, a rókusi óvó-intézetben pedig felállították 1884-ben a Vöröskereszt Egylet által adományozott mellszobrát. 16, 138. Esterházy Antal (Pozsony, 1825. márc. 13.—Nizza, 1865. febr. 28.) galánthai gróf. A család cseszneki ágából származott. Mihály 1848-as Honvédelmi Bizottmányi tag (1783—1874) és Schröffl-Mansberg Antónia bárónő fia. Az 1839—1840-es országgyűlés alatt Pozsonyban van atyjával és ez idő alatt nevelője a szegedi Dáni Ferenc. Nőtlen, gyermektelen. 175. Eszterházy Imre (1726.—1792. ?) galáthai gróf. A család cseszneki ágából származott. János gróf és Berényi Borbála grófnő fia. Iskolái elvégzése után belép a 3. huszárezredbe. Ekkor 16 éves. Gyorsan halad előre a katonai pályán, hamarosan őrnagy, 1749-ben alezredes, 1756-ban ezredes, 1758-ban tábornok, 1763-ban altábornagy. Veszprémi főispán. 1768-ban tulajdonosa lesz a cs. kir. magyar 3. huszárezrednek, mely ezidőtől haláláig nevét viseli. Törzse Troppauban állomásozik. Ezen ezredben szolgált Klauzál János. 1773-ban lovassági tábornok. Neje Traun Anna Mária abensperg-trauni grófnő, kitől négy fia született: József, Imre és még két fiú. 156/245—246. Eszterházy István (Pozsony, 1822. okt. 19.—Pozsony, ? 1899. dec. 30.) galánthai gróf. A fentebbi Antal bátyja. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte. Az 1839— 1841-es országgyűlés idején atyjával Pozsonyban tartózkodott, ahol nevelőjre a szegedi Dáni Ferenc volt. Később a pesti egyetem joghallgatója. Az egyetemi stúdium befejezése után Békés megye aljegyzője lesz. Gyakorlati évei letöltése után ügyvédi vizsgát tesz. Örökös főrend. 1848-ban beáll honvédnek és Kiss Ernő alatt harcol a Délvidéken. Majd részt vesz Damjanics János alatt a szolnoki csatában és Görgey Arthúr alatt Buda visszafoglalásánál 1849-ben ő viszi Görgey pisztolyajándékát a két orosz ezredesnek Sasznak és Ohrulovnak. Századosként van jelen Világosnál. Világos után osztrák ezredbe sorozzák be és Klottauba vezénylik. A kiegyezés után két alkalommal országgyűlési képviselővé választják. 1875— 1889-ben Pozsony város és megye főispánja. 1898. dec. 17-én a főrendi ház „vagyoni képessége megszűnése” 71
