Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DRAGON DUDÁS tölti be. Ekkor a kerületi m. kir. Kultúrmérnöki Hivatal segédmérnöke lesz Komáromban, ahol egy év múlva mérnökké avanzsál. 1908-ig marad Komáromban és azután helyét ugyanazon hivatal kolozsvári beosztásával cseréli fel. 1914-ben a m. kir. Folyammérnöki Ideiglenes Hivatal tiszai kir. állami Kotrások Vezetősége Szegedi telepére kerül mérnöknek. Közben katonai szolgálatot is teljesít. Munkahelyén 1916-ban főmérnökké lép elő. A háború befejezésével leszerelve a Ferenc József- rend lovagkeresztjének hadiékítményekkel díszített érdemérmével tüntetik ki. 1919-ben a Szegedi Úszó Egylet elnöke. Később a m. kir. Folyammérnöki Hivatal szegedi egységének vezetője lesz, miniszteri tanácsossá, majd miniszteri osztálytanácsossá lép elő. 1932-ben a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium XI. főosztálya, I. ügyosztálya keretében a folyammérnöki ügyek intézője. Egyben a bronz jubileumi emlékéremnek polgári állami tisztviselők részére rendszeresített jelvényével ékesítik. E munkahelyről vonul nyugalomba. 272, 275. Dragon József. Feltehetően szegedi származású, iskoláit is itt végezhette. 1868-ban tűnik fel mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó égisze alatt működő „Egyenlőség” ifjúsági kör tagja és az ifjúságnak egyik szellemi vezére. 140. Drucker család. Drukker, Trucker. A XVIII. században Pesten elterjedt család, melynek egyes leszármazottai Szegedre települtek. 89. Drucker Irma Mária (Pest, 1838. ápr. 10.— Szeged, 1912. márc. 18.). Az árvíz által elöntött Pesten a Károlykaszárnya kórházában született. Tanárnő. Lipót pesti polgár és Drági Jozefa leánya. Iskoláit Pesten végezte, majd az Angolkisasszonyok tanítóképző intézetben folytatta, ahol tanítói képesítést nyert (1858). Szegedre jőve itt 1862. szeptember l-jén ma- gánleánytanító és nőképző intézetet nyit I—IV. elemi osztállyal és internátussal. Még ezt megelőzően itt köt 1861. máj. 12-én házasságot Keméndy Nándorral mely kötelékből Béla fia származott. Majd intézetét tovább fejleszti és tanítóképzőt nyit, amelyben végző tanulók Szabadkán vizsgáznak. 1869-ben iskolája az V—VI. osztállyal bővül. Intézete nagy hírre és közkedveltségre tesz szert, „chikk”-é válik, hogy Szeged jobb családai leánygyermekeiket ott neveltessék. A nagy árvíz 1879-ben iskoláját is elsöpri, újból kell kezdenie. A tanítónőképző megszűnik, viszont az 1875-ben alapított leányközépiskola kibővül s ennek, valamint az internátusnak alapító igazgató-tulajdonosa. 1887-ben leány-ipariskolát is szervez. Az ipariskolát patronáló Nőiparegyletnek is elnöke lesz. 1900-ban újból megnyitja leánytanítóképzőjét és ezt közvetlenül követően nyugdíjba megy. Férje révén részt vett a Szeged-Belvárosi Kaszinó rendezvényeinek szervezésében . Élénk részt vett Szeged társadalmi életében, Jókai Mórral folytatott levelezése nyomtatásban is megjelent. Intézete Szegeden a Szabadkai út (ma Petőfi Sándor sugárút) és a Dugonics tér sarkán álló házban működött. 89,113,123,201. Drucker József (Pest, 1825. máj. 18.—Budapest, 1899. ?). Előbbi bátyja. Középiskolát a pesti piaristáknál végzett, majd jogot hallgatott a pesti tudományegyetemen és a győri m. k. akadémián (1846). Gyakorlati ideje letöltése után ügyvédi oklevelet nyer. Mint pestvárosi tanácsi gyakornok, majd pedig tanácsi fogalmazó a közigazgatásban helyezkedik el. 1856-ban Szeged város díjtalan tanácsnoka, majd polgármesteri titkár, később helyettes polgármester. Jó szervező. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ez évben Székesfehérvár polgármesteri székébe delegálják, ahol 1861-ig marad. Ekkor állásáról lemond, Pestre költözik és ügyvédi irodát nyit. 1869- ben Székesfehérvár város meghívja a polgár- mesteri tisztségre, mit el is vállal és két évig betölt. Ezt követően ismét gyakorló ügyvéd Pesten. 1877-ben a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét, de két év után törlését kéri. 1881 márciusában vállalja Sopron város polgármesterségét, de két év múlva eme állásáról is lemond. Visszamegy Pestre és nyugalomba vonul. A szegedi Dugonics Társaságnak alapító tagja. Valószínűleg Pesten kötött házasságot 1864 körül, melyből Jenő fia származott. 89. Dubányi József (?—Temesvár,? 1898. ?). Iskolái elvégzése után beállt honvédnek és a 3. honvéd zászlóaljban küzdötte végig a szabadságharcot. Közvetlenül a világosi fegyverletétel előtt léptették elő hadnaggyá. Később (1873?) Temesváron a dohánygyárban helyezkedett el tisztként. 1878. május 30-án részt vesz Szegeden a zászlóalj 30 éves találkozóján, mikoris a Lauscher fényképész készítette tablón képe szerepel. A 10 évvel későbbi találkozón ő is felkéri Hegyesi Mártont a zászlóalj történetének megírására. 1897-ben — az 50 éves találkozó idején — még élt. 157. Dudás Gyula (Zenta, 1861. nov. 19.—Ho- monna, 1911. jan. 8.) muharai. Endre ügyvéd, majd rendőrkapitány és Lőrinczy Alojzia fia. Családja a Nógrád megyebeli Muharáról származott le Szegedre, majd Zentára. Középiskoláit Szabadkán végezte, majd a pesti tudományegyetem bölcsészkarára kérte felvételét, ahol előbb tanári képesítést szerez (1881— 1885), majd filozófiai doktori fokozatot ér el. Tanári próbaévet 1886—1887-ben Zentán a gimnáziumban tölti el, ahonnan 1887-ben berendelik a szegedi m. kir. tankerületi főigazgatóságra. 1889-ben a zombori középkereskedelmi iskolának lesz tanára. A Bács-Bodrog 61
