Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
C
CSONKA CZAPIK jegyző. 1905—1909-ben szegedi kir. albíró. 1909—1911-ben szegedi kir. járásbíró. 1911— 1915-ben szegedi kir. törvényszéki bíró. 1915—1917- ben szegedi kir. ítélőtáblái elnöki titkár. 1918— 1930-ban szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1931—1936-ban budapesti kir. ítélőtáblái, III. fiz. csop. jell.-vel felr. bíró. 1937—1941-ben ui. táblai tanácselnök. 1942-ben kerül nyugállományba. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített és t. tüzérfőhadnagyként szerelt le. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden Csekonics u. 6. sz. a. lakott. Budapesti lakása VII. kér. István u. 30. majd VII. kér. Akácfa u. 6. sz. a. volt. Czímernél (232) neve tévesen Csuka-nak írt. Házasságot kötött Szegeden 1904. november 23-án Vass Rozáliával. Elemér és Béla fiai születtek. 220, 232. Csonka Ferenc (Szeged, 1848. okt. 4.—Budapest, 1940. nov. 19.) mérnök. Vince kovácsmester és neje Dobó Ilona fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti József Műegyetem hallgatója lett, ahol mérnöki diplomát szerzett. 1868-tól tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, mint az Ifjúsági Kör tagja. Ugyancsak tagja a szegedi Csónakázó Egyletnek és a Szabadelvű Körnek. Részt vett az 1876-os és 1879-es árvíz elleni védelemben és utóbbibani magatartásáért kormánykitüntetésben részesült. 1873-tól a Műegyetem tanársegéde, de hamarosan kinevezik a szegedi főreáltanodához a vegytan tanárává. Tagja a szegedi Dugonics-társaságnak. 1884- ben szegedi városi vegyész, és a vegyészi hivatal vezetője. Gazdasági főtanácsos (1923). Törvényhatósági bizottsági tag. Kétszer nősült, első neje Radimetzky Fedóra tanítónő volt, e házassága gyermektelen maradt. Másodszor Szegeden 1889 körül Rieger Kornéliával lépett házasságra, mely kötelékből László (1890) és Endre (1891) fiai származtak. Ő kezdeményezte a paprika minősítését. Nevét Szegeden utca és a szülőházán, Földmíves u. 8. sz. a. emléktábla hirdeti. 140, 146, 155, 159. Csorba Gáspár (Pusztagyalu, 1880. febr. 19.—Szombathely, 1940. ?) köztisztviselő. Iskoláit és jogakadémiát Kecskeméten végzett, majd a pesti tudományegyetem állam- és jog- tudományi karán hallhatott tanfolyamot. Utána pénzügyi szolgálatba lép és pályáját a kecskeméti m. k. Adóhivatalnál gyakornokként kezdi (1900). 1908-ban áthelyezik a szegedi m. kir. Pénzügyigazgatósághoz fogalmazónak, 1914-ben segédtitkár, majd titkár és utóbb pü. tanácsos. 1923-ban pü. főtanácsos, 1927-ben pedig igazgató-helyettes. Innen 1928- ban kinevezik a szombathelyi m. kir. Pénzügyigazgatóság élére igazgatónak. 1930-ban miniszteri tanácsosi címet nyer. 1940 körül ezen állásából nyugdíjazzák. Közéleti szereplő, számos egyesület tagja. Házasságot köt Szegeden 1905 körül, melyből Gáspár és János gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, 1923—1924-ben pedig ellenőre. 226,231—2,271. Csorba Viktor (Kaposvár? 1832. ?—Budapest, 1897. máj. 4.) szakácsi. József Somogy megyei főorvos és neje Pacskó Jozefa fia. Iskoláit talán Kaposváron és Keszthelyen végezte. Gazdatiszt. Városi képviselő. Az 1879-es árvíz alkalmával adakozik az árvízvédelem céljára. Háza a Minoriták utcájában 51. sz. a., illetve a Dugonics utcában állt és átvészelte a nagy vizet. A városi törvényhatósági bizottságnak tagja. Továbbá kiküldött abban a bizottságban, amelyet Szeged városa az egyetem alapítása érdekében a kormányhoz küldött. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és képviseli azt az ág. h. ev. egyház Kossuth emlékére tartott istentiszteletén 1890-ben. Neje Bezuk Róza, kitől Ilona és Margit leányai származtak. Hatvanöt évesen halt meg. 194. Csosza 1. Lázár János. 66, 88. Csorvay János (Szeged, 1808.—Szeged, 1870. okt. 6.). Családi neve 1861-ig Rieger. Rieger Mihály és neje Felmayer Anasztázia voltak szülei. Iskoláit Szegeden végezte. A gazdálkodást bizonyára atyja mellett sajátította el, kinek kiterjedt marhalegelői lehettek Csórván, Szeged mellett. Tulajdonát képezte a Fekete sas utcai ’’Aranysas Vendéglő”. E házban tartott fenn ügyvédi irodát — az ő halála után — Novák János ügyvéd. Amikor 1857-ben tőrbe csalják Rózsa Sándort és leütik, ő szállította be a rendőrbiztoshoz. Bizonyára ő — és nem fia — folyamodott családi nevének Csorvay-ra változtathatása iránt. Az új név talán Csórván volt birtokai után adódott. Szegeden a Palánkban 128. sz. a. háza volt, amely még az árvíz után is állt. Valószínűleg kétszer nősült. Ez esetben első felesége Burghardt Erzsébet volt, kitől János fia származott (fi834). Másodszor Szállinger Antóniát (Erzsébet?, Izabella?) vette nőül és e házasságból Károly (f 1841), és Dezső fiai születtek. Halálakor hatvankét éves volt. 116. Csuka Elemér névelírás Czímernél, helyesen Csonka. 232. Czapik János (Kecskemét, 1841. ?—Szeged, 1884. jún. 21.) zenetanító. János kántor és Babiczky Anna fia. Iskoláit Kecskeméten végezte. 1867-ben Szegeden zongoratanító, hangversenyt ad, Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, annak ifjúsági körében. 1874-ben a szegedi színházban is hangversenyt rendez, amelyen maga is szerepel saját szerzeményeivel. Ugyanakkor magán zongoratanítóként is működik és a Belvárosi templom orgonistája. Zeneszerző. Amikor 1880-ban megnyílik a Városi Zeneiskola, annak tanára lesz. Nőtlen, gyer48
