Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

M

MÉSZÁROS

MIHÁLYFFY

gyermekei származtak 90, 145, 152, 258/283,

196/282.

Mészáros Júlia (Szeged, 1855.—1942. nov.) atyja Pál sütőmester, anyja Kovács Apollónia volt. Kitűnő nevelésben részesült. Zenét tanult, hangversenyeken zongorakíséretet adott. Szegeden 1872. nov. 24-én házasságot kötött Erdélyi Ignác zenésszel, a „kis Nácival”. Úgy látszik nehéz körülmények között éltek együtt, mert férje gyakran öngyilkosságot hangoztatott és ilyenkor mellette maradva igyekezett elhárítani a katasztrófát. Férjét Pesten ápolták, de amikor onnan hazaérkezett, nem ment elébe és így az magát becséhez vitette haza. Már 1864-ben műkedvelő színjátszó volt. Szegeden, Somogyi u. 19. sz. alatt lakott.

90, 121, 154, 154, 252/123.

Mészáros Lajos (Szeged, 1824. márc. 14.— Szeged-Belváros, 1892. jún. 21.) atyja Mihály komisszáros, városi biztos volt, anyja Reisch Anna. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendiek vezetése alatt álló gimnáziumban, majd ezt követően valószínűleg a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be és ott szerzett abszolutóriumot. Kötelező joggyakorlati idő letöltése után, 1846. dec. 12-én Pesten szerez ügyvédi oklevelet. Ügyvédi diplomáját

1847-ben Szegeden hirdetteti ki és itt kezdi meg ügyvédi gyakorlatát. 1840-ben mint közvitéz szerepelt és 1846-ban tizedes volt a 37-es Máriássy gy. ezred 3. századában. 1848 nyarán résztvett a Temesközi harcokban. Októberben őrmesterként csatlakozik a honvédséghez és 1849 márc.-ben hadnagy, áprilisban főhadnagy a zászlóaljnál, ill. később a 74-es honvédzászlóaljban az erdélyi hadszíntéren. Április

24-én III. osztályú katonai érdemjellel tüntetik ki. Később Peretz Mihály ezredes segédtisztje a Temesi Bánságba vezényelt hadosztálynál. 1849 júliusában százados a 120-as honvédzászlóaljnál, a IV. bácskai hadtestben. Ennek ellenére azonban 1849. nov. 9-én a forradalom alatti magatartásának igazolását kéri és jó bizonyítványt kap a várostól Szegeden. 1858-ban belép az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1867-ben mint ügyvéd Szeged város aljegyzője. 1867. ápr. 27-én főjegyzői állásra jelölik, de nem kapja meg a szükséges többséget. Majd aljegyzővé jelölik, de ugyancsak alulmarad. Május 5-én azonban megválasztják II. osztályú aljegyzőnek. 1868-ban megpályázza az elhalt Lengyel József tanácsnok állását, de ismét nem kapja meg a szükséges többséget. 1869. októberében városi főjegyző.

1873-ban a bíróságok megalakítása után a Szegedi Járásbíróság albírája. 1879-ben már szegedi járásbíró. 1884-ben szegedi vezető járásbíró. Ezen állásából megy nyugalomba. Szegeden 1867. okt. 8-án, kötött házasságot Volford Ilonával, amely házasságból Lajos

György, Sarolta, Kálmán Árpád Ferenc gyermekei származtak. 90.

Mészáros Pál (Szeged, 1823.—Szeged, 1867. nov. 2.) iskoláit Szegeden végezte, majd ipart tanult és pékmester lett Szegeden. Hamarosan jómódra tett szert és jótékonyságáról híres lett a városban. A Szeged Csongrádi Takarék- pénztárnak 1865-ben választmányi tagja volt. Kömpöcpusztán nagy bérlete volt 1852 után. 1964-ben hírlapi polémiába keveredett két szegedi pékmesterrel. 1879-ben háza az árvíz után is áll Somogyi u. 11. sz. alatt. Kovács Apollóniával kötött házasságot, valószínűleg 1845 körül és e házasságból Károly, Irén és Julianna gyermekei származtak. 90, 121, 122,

154, 205.

Mitschka Ferenc Vencel. Czímer egyik helyen Micskának írja, másik helyen t-vel, Mits- kának, azonban valószínű, hogy a Mitschka név a helyes. Cseh származású, ún. Bach-hu- szár lehetett, aki 1859-ben szegedi pénzügyigazgató, ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1860-ban a szegedi pénzügyi kerület igazgatója. 1860. nov. 29-én neki is macskazenét rendeznek, lakása előtt, ablakait kővel beverik. 1860-ban pénzügyi tanácsos. Nős, egy leánygyermek atyja. 90, 105.

Miháiyffy család Szekszárdról származott Szegedre, amikor nemes Miháiyffy János városi polgár Szegedre költözött. A család eredetileg „csíkszentgyörgyi” előnevű veszprémi nemesi család volt, majd Nyitra megyére is átterjedt. Előneve után ítélve erdélyi, székely- földi, csíkmegyei származású család. A Nyitra megyei ág feltehetően a „nagykosztolányi” nemesi előnevű ágazatból eredő esztergomi család. 296/32.

Miháiyffy Ferenc (Szeged, 1819. okt. 2.— Szeged, 1874. máj. 17.) atyja György nemesi származású szabómester volt, anyja Bolvári Anna. Iskoláit Szegeden végezte és pedig a középiskolát a piaristáknál 1829—1837-ig. Ezután a pesti tudományegyetemet látogatta és abszolutóriumának megszerzése után, 1842. szept. 26-án ügyvédi oklevelet szerzett. 1841- ben műkedvelő színjátszó. 1842-ben adakozik a Rókusi temetőkert telkének megszerzésére.

1846. ápr. 27-től Szeged városi esküdt. 1848- ban nemzetőr százados. 1849. szept. 4-én Csongrád megyei, szegedi kerületi segédesküdt. Világos után, 1851-ben a rögtönítélő törvényszék ülnöke. Városi tanácsnok. A Csongrád megyei nemesség hadnagya. Számos szegedi családnál násznagy, ill. keresztkoma. 1860-ban hites ügyvédként szerepel, és az is marad haláláig. 1863-ban a Temetkezési Egylet elnöke. 1835 körül házasságot köt Piánovics (Peáno- vics) Borbála Annával, amely házasságból Mária, Péter és István gyermekei származrak.

41, 46, 65, 90, 110.

189