Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
városon, a Szent Miklós templom helyén következtette ki egy 1225-ös oklevélből, tévedésen alapult. Az oklevélben szereplő scyget szó Csepel szigetre vonatkozik.57 A Palánk plébániája a Szent Demeter templom volt. Korábban már megemlékeztünk 1332-es és 1458-as említéséről. Minthogy a templom maradványa a Dóm téren álló Dömötör torony, a templom helye pontosan ismert. 1686-ban térképen is feltűnik a templom rajza.58 A templom körül cinterem (temető) volt.59 Valószínűleg joggal tételezzük fel, hogy ez az a cinterem, amelyben, feljegyzés szerint, I. Ulászló 1444-ben 3000 ember jelenlétében békét esküdött a törököknek.60 Korábbi kutatók a Vártemplomra vonatkoztatták ezt a szöveget. Nem tartjuk azonban valószínűnek, hogy a várbeli templomot ilyen nagy, körülkerített temetőkert vette volna körül, erre a hely szűkössége nemigen adott volna lehetőséget. A hódoltság alatt rommá vált templomot 1723-ban püspöki templomként állítják helyre, miután a város a Csanádi püspök székhelye lett.61 A templomot végül a Dóm építése miatt 1918—25 között lebontották, a tornyába foglalt középkori toronyrész szerencsénkre műemlékként megmaradt. Legkevesebb adatunk a Vártemplomról maradt fenn. Helye a vár 1686-os rajzán58 és a város 1686-os látképén62 tűnik fel először, de ekkor már romokban áll. Dugonics András emlékezik meg „Jeles történetek” című könyvében Szent Erzsébet romos templomáról, amelynek alapjait ő még látta.63 Egyetlen ismert utalás ez a templom védőszentjére. A templomra vonatkozó szakirodalmi említésekről sorra kimutattuk az előzőekben, hogy bizonytalanok. így az 1458-as oklevél özv. Szent Erzsébet ispotályt említ. Úgyszintén bizonytalan az 1444. évi királyi eskütétel helyével60 vagy a francia utazó lovag által meglátogatott ferences templommal39 való azonosítás. A templom romjait Dugonics idézett említése szerint a várbeli kazamaták építésekor 1764-ben64 elhordták. — Megjegyezzük, hogy ez a templom a legdíszesebb szegedi templom volt, amelynek faragott kőből voltak a díszei. Díszes faragványai szép számmal fennmaradtak65. Alapfalait valószínű módon azonosította Kováts István, aki a vár bontását végezte 1876-ban31. A falak ma is földben rejtőznek a mai várrom alatt, s innen kiindulva a színház felé húzódnak.66 Egyházi intézmények Jórészt az előző részben ismertetett templomokhoz kapcsolhatók, vagy helyük nem ismert. Az ismétlések elkerülésére, s mivel helyrajzi fontosságuk az adatok hiányossága miatt másodlagos, csak vázlatosan ismertetjük az intézményeket, a legfőbb szakirodalmi utalásokkal. Domonkosok Szent Miklós rendháza. A domonkos Szent Miklós konvent és templom kapcsán ismertettük. A templomhoz kapcsolva állt a mai Szent György téren, rátelepült a ma is álló minorita rendház. A domonkos konvent 1516-ban leégett 67 Szeged 1983. p. 329. 68 Forrás 1686/2. 59 Cs. Sebestyén 1938/1 p. 29—32. 60 Bálint 1975. p. 25—26. = Teleky József p. 393. (a szöveget többféleképpen idézik.) 61 Reizner I. p. 291. 62 Forrás 1686/3. 63 Bálint 1975. p. 26. = Dugonics András, Jeles történetek I. Pest 1794. p. 144. 64 Molnár József 1959. 65 Entz Géza 1965. 65 Schmidt János szcenikus szíves közléséből értesültem, hogy a színház 1986-ig tartó felújításánál a pincében az alapfalak előkerültek, s új pince nyitását tették lehetővé. Azonosításuk régésze- tihg nem történt meg. 19
