Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
V. Szeged a szeptemberi fordulat után
„kik mind akarnak segédestől menni a harcba, míg nejeik most is többen hétszámra küldenek a betegnek finom ételt, tépést”.52 Mi sem jellemzőbb a lelkes hangulatra, mint az, hogy az október 9-én tartott közgyűlésen 24 helybeli ifjú tanuló az iránt folyamodott, hogy „a derék pesti polgárok példájára” nemzetőri tüzérekké képeztessék ki őket, hogy szülőföldjüket önmaguk oltalmazhassák, hogy „Pest példájaként városunkat ágyukkal önfiai védelmezhessék”.53 A közgyűlés elismeréssel fogadta az ajánlatot, s közülül Magyar Jánost nevezte ki parancsnoknak, és 40 krajcár napidíjjal két heti tüzértanfolyamra küldte fel az ifjakat Pestre.54 86
/
