Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
479. Fertő kicsapója. A Fertő-laposát nevezték így is a régi kopáncsi gazdák, mert az áradások idején ide „csapott” ki először a Fertő-mocsár (Kapocsi Mihály, Nagy Szabó Pál, Pócsy Jenő). 480. * Fertő-laposa. A Fertő II. mocsár ÉK-i kisebb, de a környező vizekkel ösz- szefüggő része volt. Ma medrének nyomai a kopáncsi V—VI. dűlőben helyenkint még láthatók. Repülőgépről, főleg tavaszi szántáskor és belvizes időben nagyon szépen kivehető mind a Fertő, mind a vele összefüggő Fertő-laposának vonulata [6/19]. 481. Fertő-ódal. A Fertő 11., vagy mocsár Ny felé eső, emelkedettebb partos része, melyet hajdan csak a nagyobb áradások borítottak el. Híres csordalegelő terület volt (Halmi József, Pócsy Jenő). 482. Féllúdasi-halom. A derekegyházi puszta határát képezte 1727-ben [38/1. 133]. Hajdan főleg a vásárhelyiek bérelték környékét [7]. 483. * Fénszer utca. Musztafa khadi 1570 évi összeírása szerint a Hód-tó partján települt a mai városházától K felé (1. Tószer utca), később Oldalkosárnak nevezték (Halmi János, Jó Ferenc) [13], 484. Fény útca. Susán rendezetlen kis utcája a Püspök és Érsek utca között. A VII. kerület utcája. A századforduló előtt a IV. tizedbe tartozott [13]. 485. * Férged. Középkori falu, mely Szentkirálytól É-ra a Makói út mentén települt. K felé Szenterzsébettel, Csomorkánnyal volt határos, É felé pedig Nyéki-telekkel. D-i részén vágta a Nagylaki-, ma Rác-út. 1596-ban teljesen elpusztult. Területén sok XII. XIII. és XVI. századbeli emléket találtak. [2/135, 136, 185, 193. 14, 39/1. 456], 486. Férged-düllő. A határ DK-i részén a Makói út és Rác út között terül el. ÉNy felől Sarkaly, ÉK felől Nyomásszél- és Erzsébetietek-, DK felől Földeákszél-, DNy felől pedig Táncoshalom-dűlő határolja. Katraszél és Szikáncs vasúti megállóhelyek között fekszik. Felszíne átlag 80,0—81,0 m □. Lakossága 114. Ebből ref.: 88, ev.: 7, r. k.: 19 [9]. 487. Férged-puszta. Az 1596-ban elpusztult Férged község határát nevezték így a török dúlás után. A puszta területéből alakították a Férged-dűlőt. 488. Ficsér-lénia. Dűlőút, a Csomorkányi útból a 13,5 km-nél ágazik ki, és ÉK felé halad a Mátyáshalmi- és Csomorkányi-dűlők között a Pusztaszéli útig. Onnan a Pecércésháti- és a Karács kúti-dűlők között, majd megtörve É-ÉK felé folytatódik a földvári határig. Nevét Ficsér Tóth Istvántól kapta, akinek itt volt földje. Ficsér Tóth a XIX. század közepén az uraság halászati bérlője volt a Tiszán [11]. 489. Fiskális kvártélya. Oldalkosárban, a későbbi Batthyány és Andrássy utca sarkán 1825-ben épült tégla alapú vályogház az uradalmi fiskális részére 752 □ -öl telken. Később Patkó Lilla birtokába került. 1908-ban bontották le, s helyén épült a Közgazdasági Bank emeletes háza. 490. * Fittyhajda. Híres csárda, majd kocsma volt, mely már az 1700-as évek elején megvolt. 491. * Fok. Fokoknak nevezték hajdan a rövid, de mély medrű, bővizű folyásokat, ellentétben a hosszú, kanyargós, elsekélyesedett medrű erekkel. 492. * Fok. A Maros és Száraz-ér között említi egy 1337. évből származó oklevél: „A quondam rivulo incipiens, quod vulgo Fok vocatur, qui exit aquam Morijsii et transit versus campum Hod vocatum” [38/1. 57]. Iránya Vásárhely felé, Hód mezeje irányában, de semmi bővebb adatot eddig nem találtam róla. 493. Fokpart. A Bogdány-ér partján húzódó hidroeolikus magaslatot nevezik így az odavaló emberek [3], 494. Folyás. Az elmosódott, feltöltődött régi vízmedreket nevezte így a vásárhelyi nép a Tisza szabályozása előtt, ha azokban rendes körülmények között már nem 55
