Tanulmányok Csongrád megye történetéből 5. (Szeged, 1981)

Szántó Imre: Szeged 1848 nyarán

keresztül Újszegeden át „a legkisebb zaj nélkül” Szőregre vonult, ahol a szerbek ir.ár kocsikkal várták őket, és segítségükkel Nagykikindának tartva elszöktek.183

A hír villámgyorsan bejárta a várost; árulásról és nagy veszedelemről suttogott mindenki. Attól féltek, hogy a szökevények vagy a nagybecskereki magyar tábort, vagy Szegedet támadják meg, vagy pedig az óbecsei közlekedést szándékoznak elzárni. A helybeli nemzetőrséget azonnal fegyverbe szólították, és Szőreg felé állandó őrjáratokat indítottak. Az összes vízi járművet, a hajókat, vízimalmokat mind a jobbpartra rendelték, s a hajóhidat minden éjjelre felnyitották.184

Az aznapra egybehívott közgyűlés rögtön futárokat küldött a kormányhoz és Kiss Ernő tábornokhoz, a becskereki tábor parancsnokához, hogy az esemény hírét tudtul adják. A kormányhoz küldött futárokat megbízták azzal is, hogy három ágyút kérjenek Szeged számára, és sürgessék a várbeli olasz foglyoknak, s az itt fogva tartott 103 kikindai szerb lázadónak mielőbbi eltávolítását.185 A szomszédos megyéket és városokat pedig felkérték, hogy nemzetőrségüket tartsák készenlétben, és veszély esetén indítsák Szegedre. Ám a legnagyobb izgalmak közt eltelt néhány nap után meggyőződhettek arról, hogy Szegedet semmiféle veszély nem fenyegeti.186

Ä szegedi nemzetőrök mozgósítására, illetve táborba küldésére augusztus derekáig nem került sor, „tekintve azt, hogy Szeged a bánáti részről egészen környezve van ráczokkal, s a kiket bizonyosan csak a szegedi nemzetőrök itthonléte tart korlátok között...”187 E nyugtalan napok alatt azonban mégis bekövetkezett Szegeden a nemzetőrség mozgósítása. Török Gábor ellátási kormánybiztos Bechtold altábornagy és fővezér felhívására augusztus 15-én elrendelte, hogy egy zászlóalj (hét század) nemzetőr augusztus 17-én induljon Becsére, ahol szeptember 4-én fog sor kerülni felváltásukra.188 „Sorshúzás ejtetvén” — 24 óra alatt 1500 nemzetőr állt készenlétben.189

A hatóság csak komoly erőfeszítés árán tudta a hiányos fegyverzettel ellátott nemzetőröket a legnagyobb dologidőben az ellenség elé vezetni. Vadász Manó polgármester felszólította a város lakosait, hogy „a házuknál levő magány fegyvereket” az otthon maradó őrsereg részére adják át addig is, míg a városból a nemzetőrök másik része a táborban lesz.190

De közvetlenül a közgyűlés befejezése után, a legnagyobb előkészületek közepette megérkezett Batthyány Lajos miniszterelnök augusztus 13-i rendelete, melyben a nemzetőrség mozgósítására vonatkozó addigi szabályzatot hatályon kívül helyezte, és a törvényhatóságokat arra szólította fel, hogy a nemzetőrökből önként ajánlkozó,

183 Nemzeti. 1848. aug. 18. — 85. sz. — pag.: 334—335.; Ellenőr. 1848. aug. 22. — 63. sz. — pag.: 249., 3. hasáb.

184 Nemzeti. 1848. aug. 18. — 85.sz. — pag.: 334—335.; Reizner 1899. II. 101—102.; Szőregen, e „szép fekvésű rácz—magyar faluban” ebben az időben 1030 katolikus magyar, 1380 nem egyesült görögkeleti (óhitű) szerb és 20 zsidó lakott. Lásd Fényes Elek : Magyarország geographiai szótára. III. Pest. 1851. 158.

185 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. aug. 16., 301. sz.; Kossuth a mintegy 500 olasz deportáltat 1848. október 4-én szabadnak nyilvánította. Később sokan közülük beálltak az olasz légióba. Lásd Szeremlei Samu: i. m. I. Pest. 1867. 248—249.; Reizner 1884. 177.

186 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. aug. 13., 286. sz.; Nemzeti. 1848. aug. 18. — 85. sz. — pag.: 335., 1. hasáb.; Reizner 1884. 167—168.

187 KH 1848. aug. 26. — 49. sz. — pag.: 223., 2—3. hasáb. Gombás József nemzetőr százados írja aug. 20-án.

188 CsmL Biz. közgy. ir. 92/1848. Szegedi tábor ellátási kormánybiztostól Szeged városbeli polgármesternek. Szeged, 1848. aug. 16.

189 A szegedi nemzetőrök indulása előtti napon, aug. 16-án a közgyűlés a nemzetőrség ellátása, özvegyeik s árváik sorsának biztosítása érdekében megújította a júl. 10-i közgyűlés határozatait.

190 CsmL Biz. közgy. jkv. 1848. aug. 16., 299. sz.

75