Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz
száma, még kedvezőbb természeti körülmények között is eleve akadályozta a nagyobb anyagi befektetést igénylő belterjes gazdálkodás kialakulását. A szántóterület átlag 60%-án termeltek gabonaféléket, viszonylag magas, kb. 30% a kukorica vetésterülete is. A takarmánynövények aránya az összes vetésterület 7—8%-a, míg a többi növény (hüvelyesek, ipari növények, cukorrépa, burgonya stb.) vetésterülete alig éri el az 1 %-ot. A legfontosabb szántóföldi növény a búza volt. Vetésterülete 1936—1938 között csökkent, 1938-ban az összes vetésterület 44,53 %-a volt, a termesztett növények közül a legtöbb. A II. világháború éveiben 1942-ig a búza vetésterülete tovább nőtt, majd 1943-tól csökkent, 1942-ben a vetésterület 47,75%, 1943-ban 41,33 %-a.5 A búza vetésterületének átmeneti növekedése a kedvező értékesítési lehetőségekkel magyarázható. A gabonafélék magas arányának oka, hogy ezek termelhetők legolcsóbban és mivel a gazdaságok zöme kis- és középgazdaság, számukra ez volt a leggazdaságosabb termény. A szántóföldi művelés nagyrészt igaerővel történt, a harmincas évek második felétől jelentős a gépi erő alkalmazása. A traktorok száma 1935-ben 60 db volt, egy traktorra 846,86 kh szántó jutott. Ez, az összehasonlított városokat figyelembe véve kedvező, hiszen Baja kivételével mindenütt lényegesen nagyobb volt az egy traktorra jutó szántóterület.6 A traktorok száma a harmincas évek végén tovább nőtt, 1943-ban már 93 db volt, egy traktorra jutó szántóterület ekkor 437,76 kh. A gyakorlatban a szántók 12,3%-át szántották 1943-ban gépi erővel. A felszántott terület 43,3 %-a bérszántás volt, leggyakrabban a gazdag parasztok éltek ezzel a lehetőséggel. Egy traktor átlag 74,14 kh földet szántott.7 Mindebből következik, hogy a gazdák nem használták ki teljes egészében a rendelkezésükre álló gépi erőt. A traktorok számának további növelésével, valamint a bérszántások fokozatos elterjedésével kedvezőbb eredményeket lehetett volna elérni, de az ehhez szükséges anyagi és személyi feltételek jórészt hiányoztak. Valamivel elterjedtebb volt a cséplőgép használta, számuk 1935-ben 96, 1940-ben már 116 Szentesen. A cséplőgépek kihasználtsága lényegesen jobb, mint a traktoroké, a tulajdonosok közül 1940-ben 43 kizárólag bércsépléssel foglalkozott és mindössze nyolc olyan cséplőgéptulajdonos volt, akik csak a saját gabonájukat csépelték.8 A cséplőgépek elterjedtségét bizonyítja, hogy 1943-ban a város egész területén géppel csépeltek.9 A terméseredményekre vonatkozóan nincs adatunk. A polgármester éves kárjelentéseiből viszont következtethetünk a jó és rossz termésű évekre, 1939 és 1944 5 A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete 1938-ban (zárójelben az 1936. évi): búza 44,53% (46,94%), rozs 0,21% (0,08%), őszi árpa 1,68% (2,09%), tavaszi árpa 10,76% (9,18%), Zab 2,81% (2,33%), kukorica 31,84% (29,69%), hüvelyesek 0,06% (0,85%), cukorrépa (0,03%), ipari növények 0,05% (0,04%), takarmánynövények 7,61% (8,39%), burgonya 0,14% (0,16%), zöldségfélék 0,31 % (0,22%). Növénytermelés I. kötet, Községsoros adatok 1936—1962, KSH Könyvtár és Dokumentációs Központ, MÓL, Bp. 1976. 586. 1. (Történeti Statisztikai Kötetek) 342—366. 1. Az 1942— 43 évi adatok CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir 1872/1943. sz. 6 A traktorok száma 1935-ben, zárójelben az egy traktorra jutó szántó kh-ban: Makó 36 (1024,44), Csongrád 15 (1672,2), Szentes 60 (846,86), Hmvhely 103 (1044,87), Baja 23 (756,52), Békéscsaba 30 (1470,2), Gyula 8 (2801,87), Szolnok 15 (1239,13), Nyíregyháza 17 (2218,70). Magy Stat. Közi. Új sor. 100. kötet Bp. 1937. 397.1. 246.1. 222.1., 228.1. 258.1. és 306.1. valamint 105. kötet 324—325, 292—293., 300—301., 340—341. és 404—405. 1. adatai alapján.) 7 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 3511/1943. sz. 8 Magy. Stat. Közi. Új sor. 100. kötet 246. 1. CsmL (Szf) Szentes. Polgm. ir. 3504/1940. sz.: A cséplőgéptulajdonosok száma 141. 8 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 994/1943. sz. 218
