Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

kerek városában, ahol immár 28 évig lakott és munkálkodott, 22-én vett tőle búcsút. 24-én este a kaszinóban volt búcsúest, ugyanekkor fáklyásmenetet is akartak rendezni, de azt Jenő kérésére ejtették.

Rónay Jenő lemondásával Torontál egyik legtehetségesebb politikusa távozott a megyei közéletből. Sz. Szigethy Vilmos a leköszönő főispán többszörös hivatali elődjéről (hiszen Rónay főszolgabíróként, főjegyzőként, alispánként őt követte!), a később miniszterrél lett Tal- lián Béláról írva jegyezte meg: „Rónay Jenő [...] tehetségesebb volt nála, még sem boldogult. [...] Rónay - mondta valaki - olyan fifikus, hogy amikor be kellene mennie ebből a szobából a másikba, nem megy úgy, amint bárki más. Ő kimászik az ablakon, megkerüli az udvart, és akkor megy be a másik ablakon. Rónay mindig egy fokkal járt a Tallián nyomában, s talán az volt elmaradásának az oka, hogy sose került el Torontóiból, ott akarta igazgatni a szerteágazó, szcizféle elemből álló vármegyét, amíg felfalták az elemek.”60 Rónay Jenő igazi terepe valóban Torontál vármegye volt. Országgyűlési képviselőként - mint látni fogjuk - a nagypolitikában igazából nem találta meg az alkotó munka föltételeit, minden bizonnyal azért, mert távol állt tőle a parlamenti politizálás intrikus világa.

Február 26-án, egy vasárnapi napon, szép tavaszias időben utazott el Jenő és családja. Gyula akkor Kalocsán, Imre Sopronban járt iskolába, így ők nem voltak ott. Sokan kísérték ki az állomásra Jenőéket. Az első kocsiban ültek Olga Dániel Ferencné sz. Samaijay Bézivel (Erzsébet), aztán következtek a többiek: dr. Dellimanics Lajos alispán, dr. Vinczehidy Ernő főjegyző, Dániel Ferenc központi járási főszolgabíró, dr. Grandjean József polgármester, Reit- ter Oszkár rendőrkapitány, Langer és Farkas pénzügyi tanácsosok, dr. Mihá- lovics Ödön árvaszéki elnök, Lauka Gusztáv, Weisz Izidor bankigazgató, dr. Stassik Ferenc, dr. Mangold Samu, dr. Végh Lajos, dr. Demkó Endre ügyvédek, dr. Parisics Zoltán városi főjegyző, Rigó István, Filkovich Boldizsár tb. megyei főjegyzők, dr. Plechl Szilárd megyei főorvos, dr. Heidegger Lajos, dr. Hadfy Miklós, dr. Magyar Károly orvosok, Várady Ede cs. és kir. százados, Oldal Antal takarékpénztári igazgató, Menczer Lipót megyei főpénztáros, Sem- sey Gyula, Zsíros Imre árvaszéki ülnökök, Márton Andor megyei gazdasági titkár, Popovics-Péczy Szilárd földbirtokos, Balás Iván földbirtokos és megyei aljegyző, nők voltak: Beller Antalné és leányai, dr. Brájjer Lajosné, Dániel Ferencné, Daun Hedvig, Faur Kornélné, dr. Grandjear Józsefné, özv. Hegedűs Miklósné, Hegedűs Jánosné, Keresztes Aladárné, dr. Hadfy Miklósné, dr. Magyar Károlyné, dr. Mihálovics Ödönné, dr. Perisics Zoltánná, Reiner Dávidné, özv. Schwarcz Mihályné, Solymosy Lajosné és leánya, Schwarcz Lajosné, Staeddig sem tekintettem soha másnak, mint barátaimnak, [...] nem így kellett volna ennek bekövetkeznie, hanem úgy, mint Istenben boldogult elődömnél, vagy pedig, hogy mint munkaképtelen hagyjam itt helyemet, ahol kötelességemhez való szimpátiával töltöttem el életemet. De bele kell nyugodnom. Visszavonulok tehát a magánéletbe, ahova a tiszta öntudat érzete kísér.” Torontál, 1902. febr. 21.

60 Sz. Szigethy Vilmos: A vármegyeház kapujából, i.m. 51.

442