Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JENŐ (1854–1921)
cikk jelent meg, amely felsorolja Jenőnek a DMKE körül szerzett érdemeit, és kifejti, hogy ő az egyetlen ember, aki alkalmas volna arra, hogy - mint elnök - rendbe hozza a DMKE ügyeit, és rendben is tudná tartani. Ez Jenőnek igen nagy elégtétel volt ugyan, hanem az elnökséget nem volt hajlandó elvállalni. A DMKE évtizedes tevékenységét és válságát a polgári radikális Jászi Oszkár köréhez tartozó Aradi Viktor a Huszadik Század c. szociológia folyóiratban - alapvetően a Rónay Jenő elnökségére eső időszakot pozitív előjellel minősítve - ekként összegezte: ,A Dmke az utolsó időkig egyike volt a legkomolyabb és az Emke után legnagyobb közművelődési egyesületeknek. Vagyona meghaladja az egymillió koronát, évi bevételei kilencvenezer korona körül mozognak, agilitása tekintetében pedig alakulásától, - 1903-tól - körülbelül 1910-ig vezetett. Debreceni internátusában félszáz, makói internátu- sában másfélszáz, szegedi internátusában pedig kétszáz tanuló nyer évente elhelyezést. Kultúrházai komoly kezdeményezések, kulturak- cióit bár sablonoson, de kifogástalanul végezte. Tisztikarában alig van szinekura, a Dmke emberei évi 15.000 korona költséggel dolgoztak és maguk hozták össze semmiből a milliós vagyont. Az utóbbi időben azonban az egyesület erősen visszafejlődött. A 35 fiók közül 20 feloszlott, a vezetőségben mindennaposak a széthúzások és ennek végre az lett a következménye, hogy az idén úgy az elnök, mint a főtitkár megváltak állásaiktól. A magyarázat nagyon kézenfekvő. Három év előtt a Dmkéből kivált egy kis csoport és megalkotta Tisza támogatásával azAmkét [az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületet], amely alkalmasabb a kormánynak kedves, kormány- és köz- igazgatási irányítás alatt álló kultúrmunkára és azóta a Dmke kegyvesztetté lett. A kormány ráfeküdt az egyesület fiókjaira és megtörte az utat az Amke részére. A Dmke igyekezett az elveszített ro- konszenvet visszaszerezni, - vegyes lakosságú választókerületekben „magyarosító” akciót indított és így igyekezett hasznos szolgálatokat tenni, de az Amke közigazgatási kulturakciójával nem vehette fel a versenyt. A Dmkéből egymásután kilépnek azok az elemek, amelyek eddig vezették a kulturakciót és helyüket munkapárti korifeusok foglalják el. A feloszlatott budapesti fiókot Andreics János miniszteri tanácsos, Beöthy Pál házelnök, báró Burián István és gróf Wickenburg István alakították újra, de az ellentétek a fiók és az anyaegyesület között nem simultak el. A Dmke válsága egyre komolyabbá válik és valószínűleg addig nem ér véget, amíg az Amke el nem foglalja feladott pozícióit. De van ezenkívül a Dmkének még egy másik, belső válsága is, amely talán még ennél is súlyosabb, mert szervi bajból ered. A Dmke vezetői tíz évi komoly munka árán szép vagyont és tiszteletreméltó kultúrintézményeket létesítettek semmiből, de ugyanakkor megteremtettek egy olyan szervezetet is, amely saját magát emészti meg. Az intézmények fenntartása nagyon sok pénzbe kerül és a továbbfej465
