Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) JÁNOS (1809–1867)

járó károsodások megviselték János anyagi helyzetét, de ránk maradt emlékezetben róla az is, hogy szerette a kártyát, és nem játszott szerencsével. Szegeden az elnyomatás korszakában, amikor a várost nem volt szabad elhagynia, a Belvárosi Kaszinóban játszott, amikor pedig országgyűlési képviselő lett, Budapesten még több alkalma volt ennek a mulatságnak, vagy talán szenvedélyének kielégítésére. Mint a szóhagyomány fenntartotta, élt is az alkalommal.

Rónay János halála előtt tizenegy évvel, 1856. június 4-én Zomboron végrendeletet készített. Ezt a végintézkedést Kiszomboron hirdették ki 1867. június 26-án. A hivatalos eljáráson részt vett az örökhagyó özvegye, Karácson Emília, és két fia, István és János, valamint Buócz János főszolgabíró. A saját kézzel írt végakaratot fölolvasva kihirdették a jelenlévők előtt, akik azt megtekintve, hitelesnek elfogadták, majd a hagyatéki leltárakhoz csatolták A végrendelet a következő:

„A teljes Szent Háromság nevében. - tudván, hogy minden ember halandó, s mindenkinek bizonytalan az a perc, melyben az élők sorából kiszólíttatik, ne hogy holtom után szeretett nőm s kedves gyermekeim között kellemetlen viszálykodások támadhassanak, ép, egészséges elmével és nyugodt lélekkel kellő megfontolás után ezen végintézetemet tettem, melynek tartalma a következő:

1. Mindenek előtt bűnös lelkemet Teremtőmnek, a Mindenható Úr Istennek határtalan irgalmasságába ajánlom. Kívánom, sőt rendelem, hogy hideg tetemeim az engesztelő szent mise áldozatoknak megtartása után zombori jószágomban, a közös temetőben, hol szüleim hamvai is nyugszanak, eltakaríttassanak.

2. Miután zombori, atyámtól öröklött jószágomon kívül levő szegedi házaimat, földjeimet, s minden más vagyonomat szeretett nőmmel, ivándai Karácson Emíliával boldog házasságunk ideje alatt együtt szereztük, a polgári általános törvény rendelete szerint pedig a közösen szerzett vagyonnak egész fele nevezett nőmet saját és tulajdonjoggal illetné ugyan. - Hanem kedves nőmnek értekezés után annak beleegyezésével, sőt akaratánál és kívánatánál fogva rendelem, hogy szeretett nőm, akivel az életnek minden kellemét, úgy a balsorsnak csapásait is velem megosztotta, nem csak szerzeményi egész vagyonunk, hanem zombori jószágomnak is egész felének jövedelmét holtom után életfogytáig használja és élvezze. De ezen egész vagyonomból, melynek csak jövedelmei szabad rendelkezése alá bocsátottak, semmit el ne idegeníthessen, sem pedig azt semmiképpen ne terhelhesse, hanem holta után valamint az egész közösen szerzett vagyont, úgy az atyámtól öröklött zombori jószágomat gyermekeimre bocsássa. 39

39 Történelmi Levéltár Nagybecskerek. B. Családi és személyi fondok. (továbbiakban: TLN. B.) F. 584. A kiszombori Rónay család iratai (továbbiakban: Rónay cs. i.) 300/1867. sz.

164