Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KÉSEI KURUC
Székely Újság 1906. április 22. Kossuth Ferenc levele a csikszenímártoni kerület polgáraihoz! Országos függetlenségi és 48-as párt. Budapest, 1906. Ápril 15. A Csikszentmártoni vál.-ker. polgárságának! Egy uj korszaknak s ezzel együtt egy uj küzdelemnek küszöbére értünk. Derék férfiakra, elszánt harcosokra van szüksége a Függetlenségi és 48-as pártnak, s ennek a nemzetnek, hogy a munkának és alkotásnak fegyverével hódítsa vissza Magyar- országot önmagának. Mert a mi hazánknak szabadnak, függetlennek kell lennie minden idegen beavatkozástól, s ezt lépésről-lépésre haladva csak úgy érhetjük el, ha a választók bizalma és sze- retete az érdemes férfiak közül a legkiválóbb munkást és harcost küldi a küzdelembe. Ilyen férfiúnak ismerjük mi dr. Nagy György polgártársunkat, székely testvéreteket, aki elveinknek és becsületes törekvéseinknek rendületlen hive. A hazának szüksége van a választók becsületes meggyőződésének nyilvánítására, hogy ebből a nemzet akaratának hatalmas riadója harsogjon felénk. Ennek a riadónak legyen visszhangja a Ti választó-kerületetekben, midőn dr. Nagy Györgyöt bízzátok meg az egész nemzet érdekeinek képviseletével. Éljen a szabad és független Magyarország, legyen népe boldog, hatalmas és erős!! Éljen dr. Nagy György. (P. H.) Kossuth Ferenc35 Elnök 1905-ben a szövetkezett ellenzék vezérlőbizottsága elnökévé választották. Később már egyre többet betegeskedett, így csak az egyik elnöki tisztet vállalta. Kiadta atyja iratainak egy részét. Székely Újság 1906. április 26. Dr. Nagy György, a csikszentmártoni kerület képviselőjelöltje vasárnap folytatta körútját. Flatártalan lelkesedéssel fogadták mindenütt, nevezetesen Csikszentmártonban, Csikszentgyörgyön, Kozmáson, Menaságon. Gyújtó beszédeket mondott mindenütt dr. Nagy György, s óriási hatást ért el beszédeivel. Beszéltek még Incze Lajos és 35 Kossuth Ferenc:(Pest, 1841. nov. 16. - Budapest, 1914. máj. 25.): dualizmus kori politikus, mérnök, miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia. A szabadságharc bukása után, 1850-ben vitték ki apjához. Emigrációban nőtt fel. Műszaki tanulmányainak befejezése után Nagy-Britanniában, majd Olaszországban dolgozott. Európai hímevet szerzett a vasút- és hídépítés, valamint az alagútfűrás terén. Részt vett az emigráció politikai és publicisztikai tevékenységében is. 1859- től a Magyar Nemzeti Igazgatóság titkára volt. 1894-ben hazakísérte atyja holttestét, és véglegesen hazaköltözött. 1895-ben képviselővé választották; a Függetlenségi Párt elnöke lett. 67
