Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)
VÉSZTŐ
VÉSZTŐ A III. Béla király (1172-1196) jegyzőjének tekinthető 1 névtelen író (akit Anonymusként szoktunk emlegetni) közli a magyar honfoglalás eseményeinek tárgyalása során: Tas és Szabolcs vezérek az erdélyi Gyalu megverése után „lefelé jöttek egy Omsó-ér (Humusouer) nevű víz mellett, s a Szerep mocsárhoz (ad lutum Zerep) értek. Azután útjukat folytatva Szeghalomhoz (ad Zeguholmu) jutottak; itt át akartak kelni a Körösön, hogy Mén-Marót ellen harcoljanak, de Mén-Marót katonái odajöttek s megakadályozták, hogy átkeljenek. Tovább lovagolva tehát egy napra rá az Apróhalmoknál (iuxta parvos montes = Apróhalomháza = Póhalom) ütöttek tábort. Innen pedig a Túr (Turu) folyó mentén a Tiszához értek". Anonymus tudósításából az következnék, hogy a Körösökhöz északkeleti irányból érkező honfoglaló seregek Szeghalom vidékén közelítették meg a mai Vésztő területét, de azt — mint Mén-Marót fennhatósága alatt levőt — első kísérletre nem tudták elfoglalni. Ám — folytatja Anonymus — miután a magyarok az ország túlnyomó részét hatalmuk alá hajtották, Ősbő és Vélek vezetésével immár sikeres harcba indultak MénMarót ellen. A most északnyugat felől (Csepel szigetéről) jövő honfoglalók a „Körös folyón a Szarvashalomnál (in Ceruino Monté — Szarvas) átúsztattak, s onnan tovább lovagolva a Tekerő (Tekereu) vize mellett ütöttek tábort". 2 Ez a leírás azt jelentené, hogy Árpád magyarjai — mivel a Tekerő a Sebes-Körös egyik jobb oldali, a mai Vésztő határát érintő mellékvize volt — Vésztő közvetlen közelében pihentek volna meg a bihari vár, Mén-Marót erőssége elleni rohamot megelőzően. Anonymus tudósításainak azonban nem szabad komoly hitelt adnunk. A történeti kutatás kimutatta, hogy a névtelen jegyző, aki mintegy három évszázaddal a honfoglalás után írt, híranyagát részint saját korában élt előkelő nemzetségek — ma már természetesen úgyszólván ellenőrizhetetlen hitelű — hagyományából merítette (pl. Szabolcs, Ősbő vagy Vélek esetében; itt még a helyneves anyag is forrást jelentett Anonymus számára: nem véletlen, hogy éppen Szabolccsal építtette fel a Tisza menti, később Szabolcs nevű erős földvárat, illetve hogy Vélek Árpádtól éppen azt a zarándi ispánságot nyerte el, ahol — a mai Békés megyébe eső — Elek helységgel találkozunk), részint pedig — ahol ilyen hagyomány nem állt rendelkezésére (pl. a honfoglaló magyarok ellenségei esetében) — maga Anonymus teremtett személyeket (pl. Gyalut hely1 Legújabban 1. GYÖRFFY GYÖRGY: Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. Irodalomtörténeti Közlemények 1970. 1-13. 2 Anonymus szövegét 1. SRH. I. 102-103. Pais Dezső fordítását 1. MEH. 116-117., 132. Eme, valamint több alább következő szöveg fordítását, a forrásszövegek magyarázatát, a 10-17. századi Békés megye történetének tanulmányozásához szükséges legfontosabb irodalmat közli OBMT.
