Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)
VISSZAEMLÉKEZÉS A VILÁGHÁBORÚ ÉVEIRE (1941-1945)
lett a magyar zászlók is megjelentek városszerte. Szombat délután (április 12. ?) 9 a vá rosközpontban a német katonaság néhány motorkerékpáros egysége is feltűnt, de csak nagyon rövid időn át maradtak. Ezután a helyi németek és magyarok Hitler illetve Horthy melletti kiáltványai következtek, közben füttyel és szitkokkal illették a jugo szláv államiságot, kövekkel dobálták meg a szerb feliratú üzleteket és követelték a jugoszláv zászló eltüntetését (Le a zaszlo!). 10 A 12ről 13ra következő éjjelen (?), (húsvét volt), hosszas és erőteljes lövöldö zés kíséretében vonult be, pontosabban foglalta el a várost a magyar megszálló hadse reg. 11 Már a hajnali órákban elkezdődtek a házkutatások, s az embereket, beleértve a nőket és a gyerekeket is, kihajtották az utcákra és a terekre, ez fenyegetés és szitkozó dás közepette zajlott, s nemritkán ütlegelések is kísérték. A Búza téren 1 " összetereltek között én magam is ott voltam. Csak déltájban térhettünk vissza házainkba. Útközben magyar tábornokokkal és tisztekkel találkoztunk, közöttük volt Bajor Ferenc tábor nok 12 is, akinek ujjait mindkét kezén gyűrűk díszítették. IV A város a következő reggelen is zavargásokra ébredt; az utcák tele voltak rendő rökkel és csendőrökkel, 13 valamint a hadsereg is teljes hadfelszerelésben vonult fel a város körül. Az utcákon több helyütt is megölt férfiak és nők hevertek. Már azokban a napokban megtudtuk, hogy a megszálló hadsereg a kaszárnyákban is hajtott végre ki végzéseket azzal az ürüggyel, hogy a kivégzettek rálőttek a magyar katonákra (?). 14 Ez az állapot eltartott még kéthárom napig, de közben a polgároknak engedé lyezték az utcákon való mozgást. A magyar megszálló katonaságnak a városba ily módon történt bevonulását kö vetően lecsendesedett a helyzet. De csak kevesen jártak el dolgozni. Az emberek az utcákra vonultak. A német csapatok napokon keresztül vonultak át a városon, mind gyalogos, mind gépesített hadoszlopokban; az üzletekből élelmiszereket, főként kenye ret és füstölt húsárut vételeztek, de sohasem álltak meg hosszabb időre. Az átvonuló katonákhoz egész közel lehetett menni, s beszédbe is lehetett velük elegyedni. A lako sok közül sokan megcsodálták a németek technikai felszereltségét, fegyelmezettségét és szervezettségét. Még azon a héten a megfelelő engedély birtokában kerékpárral szülőhelyemre, Bácsföldvárra utaztam a szüleimhez. Az ÚjvidékÓbecse útvonalon haladtam (Teme rinen át). A Jegricska patak gátjánál a távolban nagyobb embertömeget láttam vonulni, 9 1941. április 12. szombatra esett, 1314. húsvét vasárnap és hétfő volt. 10 Az eredeti szövegben is magyarul szerepel. " A Délvidékre április 11étől bevonuló 3. magyar hadsereg alakulatai nagyobb ellenállásba nem üt köztek, mivel a jugoszláv hadsereg az április 6án megkezdődött német támadás miatt már visszavonulóban volt. Szórványos lövöldözés, partizánakció azonban előfordult. Újvidékre a gyorshadtest 1. gépkocsizó dan dára vonult be, majd április 14én azt felváltotta az V. hadtest kötelékébe tartozó 2. lovasdandár, melyet a kerékpáros zászlóaljjal is megerősítettek. Feladatuk Ópalánkától Titelig a Duna vonalának védelme volt, a parancsnokságot Újvidéken helyezték el. CSIMA 5174. 12 Bajor Ferenc nyugállományú tábornok Újvidék városparancsnoka volt. Kádár Gyula emlékiratában megemlíti a Bajor által az újvidéki szerb és zsidó lakosságra kivetett hadisarcot, mely miatt 1942ben hadi törvényszék elé állították és kétévi börtönnel valamit lefokozással büntették. KÁDÁR GYULA: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest, 1978. 378379. 13 A magyar rendfenntartó erők a megszállással jóformán egy időben érkeztek. 14 Salamon Aurél, aki a 2. lovasdandár 2. huszárezredével érkezett a városba, visszaemlékezésében arról ír, hogy az egyik utászalakulat Újvidéken a bevonulás után kivégzéseket hajtott végre a Dunaparton. SALAMON 78.
