Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
5. Ráckeve
Mindenesetre a földmívelést nem zárhatjuk ki a ráckevei polgárok megélhetési forrásai közül. A településre azonban elsősorban a kereskedelem volt a jellemző. A már fent idézett kereskedelmi kiváltságokon túlmenően a fennmaradt középkori okleveles adatok már viszonylag korán a kereskedelemre utalnak. 1464-ben egy Kevi mezővárosbeli rác valamiféle árukat szállított Budára, amelyeket a városi mérlegen mérték le. 369 Az 1476-os nagyváradi vámperben Ráckeve az ország legjelentősebb kereskedő szabad királyi városai mellett vett részt, együtt Budával, Pesttel, Székesfehérvárral, Kassával, Pozsonnyal, Eperjessel, Bártfával, Lőcsével és az erdélyi városokkal. 370 Nagyvárad az Erdély felé vezető utak nagy vásárvárosa volt, az adat tehát az Erdély irányában való kereskedelmet igazolja. 1481-ben a Váradtól nem messze fekvő Bölcs vámhely birtokosa egy konkrét viszály után megfogadta a ráckevei bírónak, hogy nem szed a keviektől vámot, kivéve ha idegenek áruit szállítanák szekereiken. 371 Ugyanebben az évben újabb és immár konkrét adatunk van a keviek erdélyi kereskedelmére. Ekkor ugyanis Kolozsvárott egy görögnek nevezett Miklós nevű tergovistyei (Havasalföld) és egy szebeni kereskedő egy másik szegedi kereskedő ügyéről beszélt egy Keresztes nevű kevei ráccal. A beszélgetésből kiderült, hogy — a különben nürnbergi eredetű — Haller budai kereskedő Keresztest küldte a szebenihez. 372 A ráckevei Keresztes tehát valamilyen formában függött a budaitól. A tergovistyei üzletfél léte azonban nagyon tanulságos, az is orthodox vallású volt, mint a kevei. 1482-1483-ban a keveiek egészen más irányban voltak érdekelve. Az ország délnyugati határán fekvő Muraszombat vámjának tulajdonosával, Szécsi Miklóssal pereskedtek. A vámtételekből kiderül, hogy a keveiek teljesen vagy félig megrakott („bálázott") szekerekkel, valamint lovakkal, ökrökkel és juhokkal fordultak meg a muraszombati vámhelyen. 373 Ez pedig azt jelenti, hogy posztót hoztak be, és állatokat hajtottak ki az országból. 374 Ezek, és a keveiek privilégiumai egyaránt azt igazolják, hogy Ráckeve szinte nyomban alapítása után be tudott jutni az ország legjelentősebb kereskedő városai közé. Kereskedelme magasabb színvonalú volt, mint az átlag mezővárosi, hiszen polgárai szinte az egész ország területén, sőt azon túl is kereskedtek. Nyilván megmaradt a Balkán északi részével való összeköttetés is. A déli és keleti kereskedelmet úgy látszik elősegítette a keviek orthodox vallása, könnyebb kapcsolatokat tudtak a hasonló vallású román, szerb és görög kereskedőkkel kiépíteni. A település fekvése az Alföld szélén viszont lehetővé tette számukra a szarvasmarha exportba való bekapcsolódást, hiszen ez volt az az időszak, amikor az ezen a vidéken fekvő városok — Pest, Szeged, stb. — az állatkereske369 Dl. 16 034. 370 KUBINYI ANDRÁS: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. In: TBpM 15. 1963. 191. — Már 1472-ben lefoglaltatta a király az erdélyi vajda által a Losonci Bánfi család erdélyi Régen nevű oppidumát „a Csepel szigeti Kevi királyi rácok miatt", azaz nyilván Erdélyben kereskedő kevi rácok szenvedtek a Bánfiaktól sérelmet. Dl. 97 345. 371 Dl. 26 643. 372 KUBINYI ANDRÁS: Die Nürnberger Haller in Ofen. In: Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 52/1963-64/114. 373 Dl. 100 989. 374 Vö. O. PlCKL: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahrhundert. In: Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Bd. I. Graz 1971. 125.
