Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
5. Ráckeve
Mindez azért érdekes, mert I. Ulászló király a Kevi oppidumból, valamint a hozzá tartozó Bálványos és Skronovecz falvakból a török elől menekülő rácoknak megengedte, hogy a királyi Csepel-szigeten a Szent Ábrahám egyház közelében pusztahelyen, ahol egykor állítólag falu volt, letelepedhessenek, és ott ugyanazokkal a szabadságokkal, mint amelyekkel Kevi mezővárosban éltek, élhessenek. 329 Ez Ráckeve alapítólevele. A falu az említett régészeti leletek alapján legkésőbb a XIV. században pusztult el, azaz a királyi privilégium utalása helyt állt, mégis van egy ellentmondás az adatban: az új település a régitől eléggé messze keletkezett. Pedig az adatokból az azonosságra lehetne következtetni. 1455-ben V. László a Csepel-szigeti Szentábrahámtelke, másként Kiskevi királyi falu rác polgárai számára erősíti meg a török veszély miatt elhagyott „Kövin" civitas jogait, 330 és Kiskevi másként Szentábrahámtelke később is előfordul az új település neveként. 331 Bonyolítja a helyzetet, hogy Ráckeve azon nagyon kevés magyarországi városhoz tartozik, amelyek történetét még a XVI. században megírták. 1581-ben írta meg magyar nyelvű verses krónikában Ráckeve történetét a város akkori református prédikátora, Skaricza Máté. Szerinte a várost először Szent Ábrahám „meggyes" egyházáról és a körülötte levő fákról, majd a rácoktól Rác-Kevinek nevezték. 332 A továbbiakban úgy tudja, hogy volt ott egy Boldogasszony kápolna is, amelyhez Zsigmond király Sarlós Boldogasszony napjára évi vásárt engedélyezett. A megtelepedés leírása után elmondja, hogy a rácok a kicsi Ábrahám templomnak nagyobb boltot készítettek, majd a magyarokkal megállapodtak, hogy azok veszik át az Ábrahám templomot, a rácok a Boldogasszonyt. Utána azonban kiderül, hogy a rácok Boldogasszony templomukat 1487-ben építették, majd egy Szt. Kereszt templomot is emeltek, amelyet 1517 táján építettek. 333 Valóban, mint látni fogjuk, Ráckevén három középkori templom állott, csakhogy a harmadik nem lehetett az 121 l-es román bencés apátsági templom. A valószínűség az, hogy a XVIII-XIX. századi térképeknek és a régészeti kutatásoknak van igaza, Szentábrahámtelke település és Szent Ábrahám egyháza Ráckevétól északra terült el, ezt kapták meg a kevi rácok I. Ulászlótól. A név átadását a délebbi területre I. Ulászlónak egy, a telepítő kiváltság napján adott másik privilégiuma magyarázza meg. Ebben megismétli azt, hogy menekült rácoknak a Szent Ábrahám puszta egyháza melletti egykori falu helyét adta, de hozzáteszi, hogy új lakóhelyük közelében, annak határában révet létesíthetnek, és ott hajókat tarthassanak. 334 Nos, a rév nem az elpusztult Szentábrahámtelke falunál, a rácok állítólagos első telephelyénél, hanem a későbbi Ráckeve városnál volt. Ezért a legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, hogy az amúgy is zömében kereskedő menekültek nem a nekik adományozott puszta Szentábrahámtelke faluban, hanem az ahhoz tartozó területen létesített és városias fejlődésre alkalmasabb révben telepedtek meg. Mivel pedig megkapták a puszta 329 HAJDÚ MIHÁLY: Helynevek vándorlása a XV. században. In: Névtani Értesítő I. 1979. 21-26. (A tanulmányra Tálasi István professzor hívta fel a figyelmemet.) — MAGDICS, 1888. 23-24. 330 Uo. 32-34. 331 Pl. 1458: uo. 36., 38. - 1464: uo. 40., 42. - 1465: uo. 43. - 1475: uo. 48. - 1481: 49. — 1501: 60. stb. 332 Uo. 83. 333 Uo. 88., 90-91. 334 Uo. 24-25.
