Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

5. Ráckeve

Miskolci polgárok megfordultak külföldi egyetemeken is. 1440-1514 között 15 idevalósiról tudunk, akik közül ketten Bécsben, 13-an Krakkóban iratkoztak be az egyetemre. Az ország városainak az egyetemre járók száma alapján kialakított rangsorában így Miskolc a 67-70 helyet foglalta el, amivel megelőzte a püspöki székhely Egert, amely 14 egyetemistájával a 71-73. helyen áll. Kevesebben keresték fel azonban Miskolcról Gyöngyösnél a külföldi főiskolákat, de többen Nyírbátornál.

325 5. RÁCKEVE. A középkori Magyarország legkésőbben alapított, és rögtön nagy jelentőségre szert tett városa, a ma Ráckevének nevezett Kevi, vagy Kis-Kevi sok szempontból különleges település. Ráckeve a Duna egyik legnagyobb szigetén, a fővárostól délre eső Csepel szigeten, közel annak déli csúcsától, a folyó baloldali, a városról Ráckeveinek nevezett Dunaág partján áll. Az egész sziget a középkoron keresztül — egyes kisebb részbirtokokat leszámítva — a magyar királyok (illetve királynék) birtokában volt, akik részben vadászatra használták. A királyi birtoklás azonban, valamint a főváros és testvérvárosa Pest közelsége kedvező feltételeket teremtett az itteni jobbágyság gazdagodásához, amihez a folyónak a szigeten átvezető révei is hozzájárultak, így nem véletlen, hogy a szigeten a középkor végén már négy mezőváros, Csepel, Tököl, Szentmárton és Kevi létezett. Ezek többnyire valamelyik révnél jöttek létre. A XV. századtól kezdve a királyok általában a királynék ellátására szolgáló birtokokhoz sorolták. Eredetileg a vadászat mellett főként az állattenyésztés nyomta rá a sziget gazdasági életére bélyegét, később azonban a gabona- és főzeléktermelés, valamint a szőlőművelés vált jelentőssé.

326 A Duna jobboldali, azaz főágán a sziget déli vége közelében a legfontosabb és legrégibb rév Lórévnél volt.

327 Feltűnő viszont, hogy a ráckevei Dunaágon keresztül hosszú ideig nem ismerünk Lórévnek megfelelő révtelepülést. A legalkalmasabb rév éppen Ráckevénél lehetett volna, ma is a Ráckevénál levő hídról vezet a szigeten keresztül a Duna főága partjáig, Lórévig az út. (Lórév kb. 9 km-re fekszik valamivel délnyugatra Ráckevétól.) Mindez szinte predesztinálta Ráckeve kialakulását. Az első település azonban mégsem itt jött létre. A mai várostól kb. 3 km-rel északra állott a Szent Ábrahámról elnevezett monostor, amelyet 1211-ben oklevél említ. A monostor valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el, két puszta tornyát még a múlt század elején is emlegették. Ez nem lehetett azonos az 1862-ben ugyanazon a tájon feltárt félköríves apszisa, hosszúkás négyszög alakú templommal, amelynek a környékén római emlékanyag is került elő. Ez vagy temetőkápolna, vagy — nézetünk szerint valószínűbben — a monostorhoz tartozó falu temploma lehetett. A legújabb ásatások temetőt és XIIIXIV. századi leleteket találtak itt. Minden jel szerint itt állott a korán elpusztult Szent Ábrahám monostor és Szentábrahámtelke település.

328 325 KUBINYI, 1971. 75. 326 KUBINYI ANDRÁS: Csepel története a Vasgyár alapításáig. In: Csepel története. Bp. 1965. 8-15. 327 Uo. 9. 328 MAKKAI LÁSZLÓ: Pest megye története. In: Pest megye műemlékei. I. Bp. 1958. 69., 76. — DERCSÉNYI DEZSŐ: Művészettörténeti áttekintés. Uo. 172. — Pest megye műemlékei. II. Bp. 1958. 38. — Tettamanti Sára ásatási jelentése: RégFüz Ser. I. 29. 1976. 84.