Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek

E-15: lököd, <lögdös>; C-25, D-6: lököD, lököd; E-16: lököD, lököd, <lögdös>; C-24: lököD, lököd, lögdös; a910. lapon: E-3, E-4, E-5, E-6, E-7, E-8, E-9, E-10, E-ll: fogdos; C-12, D-5, F-2: fogdoZ; E-12, E-14, E-15, E-16, C-25, C-26, D-6: fogdoz; C-24: fogdosz, fogdoz; E-13: foggat, <fogdoz>, fogdos; F-5: fogdoz, < fogdos >; stb.). A főnévi igenév képzőjének hangalakja — a madocsai nyelvjárás kivételével — mindenütt -nyi, illetőleg a veláris í-t (i-t) tartalmazó tövekhez járulva -nya (pl. a 913. térképlapon: E-3, E-4, E-5, E-6, E-7, E-9, E-ll, E-13, C-12: csípőnyi; E-8: csípőnyi, [csépőlni]; E-10: csípőnyi, [csépelni]; E-12: csépűnyi, csépőnyi; C-24, E-14, E-16: csépőnyi; C-25: csépűnyi, <csépőnyi>; C-26: csépűnyi, csépölnyi; E-15, D-6, F-l, F-2: csépűnyi; D-5: csépűnyi, [csépelni]; F-5: csépőni; a 918. lapon: E-3, E-5, E-6, E-7, E-8, E-10, E-ll, E-12, E-14, E-15, E-16, C-12, C-25, F-2: rínya; E-4, E-13: rínya; < rínyi>; E-9: rínyá, rínyi, [ríni] C-26: rínya, [ríni]; D-5: rínya, ríni; D-6, F-l: rínya, [rínyi] [ríni]; F-5: ríni; stb.). Csákberény és Gyúró községek vonalától északkeletre egészen a MogyoródSzigetmonostor—Pilismarót vonalig a határozói igenév képzőjének a v hangja gyakran hasonul az igető utolsó mássalhangzójához, s ugyanott a -va, -ve mellett viszonylag gyakori a -va, -ve hangalakú képzőváltozat, ritkábban a -val, -vei változat is előfordul (pl. a 923. atlaszlapon: E-3: kötte, kötve; E-4, E-6, E-7, E-9, E-ll, E-14, E-15, E-16, C-12, C-24, C-25, C-26, D-5, F-l, F-5: kötve; E-5, E-8, F-2: kötté; E-10: kötté, köttel; E-12: kötve, <kötte>; E-13: kötté, köttel, kötve, kötvel, kötve; D-6: kötvel, kötve; stb.). C) Az igeragozásban megfigyelhető a tanít ige felszólító módjának és valamivel kisebb területen a kijelentő mód jelen idő tárgyas ragozásának egyaránt taníjja hangalakú megoldása, mégpedig a Dad—Gyúró vonaltól északkeletre (pl. a 862. térképlapon: E-3, E-4, E-7, E-10, E-ll: taníjja, taníccsa; E-5: taníccsa; E-6, C-12: taníjja, taníccsa; E-8: taníjja; E-9: táníjá, taníjja, taníccsa; E-12, E-14, E-15, E-16, C-24, C-25, C-26, D-5, D-6, F-l, F-2: taniccsa; E-13: taníjja, [taníccsa]; F-5: taníccsa; stb.). A kijelentő mód jelen idejének tárgyas ragozásában viszont még Dad, Héreg, Úny és Páty nyelvjárásában sincs meg a taníjja megoldás, noha ezen községek tájszólásában — amint a 862. térképlap adataiból kiviláglik — a tanít ige felszólító módja taníjja változatban is használatos. Dad, Iszkaszentgyörgy, Soponya, Füle, Vilonya, Balatonbozsok és Mezőkomárom nyelvjárásában — többnyire változatként — ikes ragozású igealakok is föltűnnek a felszólító mód jelen idő egyes szám 3. személyében (a 793. térképlapon: C-12: alugyon, alugyík; C-24, C-26, E-15, D-5, D-6: alugyon, alugyék; és C-25: alugyon, <alugyék>). Több ikes ragozású igealak a vizsgálatra kiválasztott kutatópontokon a nagyatlaszban nincs.