Budapesti Értesítő, 1943. április/1

1943-04-14 [1845]

lj»/_Aláir ták_az_ola.3Z-a R ó m a, IV. 13. / ho / Az olasz-szlovák kereskedelmi csereprogramul tárgyában vegyes olasz-szlovák bizottság ült össze a közeli napokban Pozsonyban s az 1943/44. évi árucsere programmját megállapította, Április 9.-én Gianini követ, az olasz delegácié elnöke és Stefan Polyák mi.-iszter, a szlovák delegácié elnöke aláirtak a tárgyalásokról felvett végső jegyzőkönyvet. / B.É. / Zágráb, IV. 13, / hc / IToha a független Horvátország tipikus agrárország s lakosságának 3/4 része termeléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, mégis tapasztalható a horvát állattenyésztésben némi egyenetlenség, Főként az állatok minősége változó, Különbözők a tenyésztett állatfajták, meglehetősen alaosony a termelés lehetősége, mert a tenyésztörzsek szaporátlanok s az állatállomány számbelileg visszaesőben van. Horvátország és Szlovénország az intenzív állattenyésztés területe, a horvát fennhatóság alá eső töb- , bi országrészben azonban nagyobbrészt exteneiv, legeltetéssel kapcsolt állattartás divatozik. Bosznia és Hercegovina állatállománya számszerűleg nagyobb ugyan, azonban minőségileg gyengébb s Dalmáoia sovány talaján meg épjben osak pramitiv és ellentálló fajok tenyésztéséről lehet szó, Horvátországban a szarvasmarhára esik az összes állatok számából 25,4 százalék, ezért a szarvasmarhatenyésztést sokoldalú hasznánál fogva is Horvátország állatgazdálkodása legfőbb ágának kell tekinteni. Számszerűleg a juhtenyésztés áll ugyan az első helyen, mert az országban igen sok hegyilegelő van, amelyen igen ellentálló fajta nő fel, A szegény és soványtalajú vidékeken az., egyedüli állat a keoske, a sertéstartás már az intenzív mezőgazdasági termelő területekre esik, Miután Horvátországban még nagy lehetősége van az állattenyésztésnek, a háború után, javult viszonyok és kedvezőbb feltételek mellett az állattermelés kétségen kívül emelkedni fog s minőségileg is megjavul, / B.É, / /m /