Budapesti Értesítő, 1940-1941

1940-11-20 [1835]

Két dátum, fiUm*/ Akkor is ilyen bcrus, esős novemberi nap volt. Tőrös rongyok hamis tüzeit áztatta,koptatta a felhők könnye s mégis magyar szemekben bizakodó örömmel mosolygott a büszke remény és akarat.Ma huszon­egy éve. Istenem milyen nagy utat mér a két dátum; a budapesti és a kolozs­vári bevonuláséi 1919-ben jött fehér lován a fővezér,aki nom akarta hallgatni a fü növését Kenderesen,s 1940 őszén bevonult Kolozsvárra, A "bűnös Budapest" mcgláruló lélekkel ujjongott a Férfi jöttén.akit kicsiny,de kemény csa­pat követett,hogy hozzák a nemzeti moguihodás hitét .akaratát,munkáját. Hozták a szegedi gondolatot,amely hirdette a keresztény és nemzeti lélek­ben megigazult szocializmus népi parancsait, s a vén Európában e földön kapott hangot először az uj világ sok nagy igazsága.. Nehéz válságokkal telt volt ez a két évtized, lm a nemzet állta a megpróbáltatásokat,mert a Gondviselés megvilágosító jóságából nagybányai Horthy Miklós vette kezébe az ország sorsát .Kormányzó urunk zászlója alá sorakoztak fel a megtépett,kifosztott,megosufolt magyarság csonka milliói s ma,imo, háromszor megnagyobbodott ország hódol a szegedi gondolat legen­dás vezére vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzójának nagysága és bölcsesege előtt, A magyar honvéd újra ott áll a keleti Kárpátok gerincén az,egykori nem­nemzeti hadseregből egy tettekkel tényező középhatalom erős és büszke had­serege lett,barátunk Európa két legnagyobb hatalma, s hol'van már az a népszövetségi gyürü,amely szuronyok és botonerődök erdejével, tömegével lesett a magyarraj.Uj Magyarország áll az uj Európában,vigyázó posztján s kormányzó urunk bölts és áldásos irá nyitása mellett HvÜi^mamdhattunk az uj háborún. Sokat szenvedtünk a mögénk mult. ^ huszonegy év alatt,de kétségve nom estünk,hanem dolgoztunk keményen.Hittünk a feltámadásban és tudtuk,hogy kormányzó urunk az egyedül járható jó útra irányította a ma­gyar életet, S ha elborul is a tekint etünk,ha a keserves két évtized szenvedéseire és válságaira gondolunk, derű pihen a lélekre, öröm és ujjongás, hiszen nagy a mi jutalmunk, a sok kin és nyomorúság ára,miénk újra Kassa az erdSs Kárpá­tok jKolozsvar, Székelyföld! Azon a borús novemberi napon ,amikor fehér lovan t bevonult Budapestre ; maroknyi nemzeti katonaságával az akkori fővezér,vert,tisztította a pesti utcát a szomorú őszi eső.Éppen, mint most.De milyen boldog,nagy különbség van az akkor és a ma között. Akkor csak a fanatikus hit,egy rérfiu magyar ereié tartotta bennünk a lel­ket,ma az elért eredmények,a jövőt épitő munka es az (G;;r3zaggyarapitó~ fele áradó hódolat,szeretet és hűséges bizalom emoli történelmi hivatás­sának felelős betöltésére a nemzeti öntudatot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom