I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1917
VII. Adatok az intézet történetéhez
15 Adatok az intézet történetéhez. Macht ist das erste, Kultur höchtens ein ganz sekundäres Ziel. Burckhardt, Weltgesch. Betrachtungen. Negyedszer idézem ezt a lesújtó igazságot, melynek bizonyítéka a világháború immár ötödik éve. A tanári testűiét. Visszatekintvén a lefolyt, zaklatott és nyugtalan 1917—18. iskolai évre, előtérbe tódul a gyász azokért a hűséges kartársakért, kik a világ zűrzavarából elköltöztek az örök béke honába. Az egyik, Varga Ottó, még 1917- ben Kolozsvárt, ahova 1910-ben történt nyugdíjazása után, állandó ápolásra szorulva, ott férjnél levő leányához 1916-ban költözködött volt. Varga Ottó született 1853-ban Kiscsömötén (Vas m.) egyszerű földmíves szülőktől. Felismert tehetsége miatt gimnáziumi tanulmányokra adták, melyeket Kőszegen és Sopronban végzett. Tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta. Salamon, Hunfalvy voltak tanárai. 1879-ben elnyerte a tanári oklevelet, megnősült, majd résztvett az akkori boszniai megszállás’ harcaiban és ezek befejezése után mint h. tanár működött a gyakorló főgimnáziumban, miközben már szorgalmas írói működést fejtett ki. 1884-ben rendes tanár lett az aradi kir. főgimnáziumnál. Ott írta meg közismeretes földrajzi és történeti tankönyveit, melyeket számos középiskolában befogadtak, néhányat lefordítottak román, horvát és olasz nyelvre is, nemkülönben megírta lelkes hazafias lendülettel az aradi vértanúk albumát. 1891-ben került a fővárosba, a Ferenc József internátussal kapcsolatos II. kér. főgimnáziumhoz és a millennium alkalmára közzétette, alapossága mellett népszerű hangon írott Magyarország történetét, melyet a Kisfaludy-Társaság a Lukács Krisztina-díjjal tüntetett ki. Vérmessége és izzó fajszeretettel párosult szókimondó természete nemsokára kellemetlenségekbe sodorták, melyek annak idején szélesebb körökben és a sajtóban is élénk tárgyalásokat keltettek, és ezekből kifolyólag 1899-ben itteni intézetünkhöz helyeztetett át. Gáncs nem érhette, tanulói itt is szeretettel csüngtek rajta, kartársai tisztelték, becsülték. Idővel családi életének körülményei, küzdelmes életének és túlfeszített munkásságának következményei aláásták egészségét, testi-lelki állapotát megváltoztatták. Egyre nagyobb lett az űr, mely elválasztotta a gyorsan vénülő, önmagával meghasonlotí tanárt tanulóinak fiatal léikéitől és meglazította azt a kölcsönös érzelmi köteléket, mely annyira szükséges kelléke a nevelő tanításnak. így 1910-ben nyugdíjba vonult és további éveit visszavonultan élte Logodi-utcai magányában. Kolozsvárt történt temetése alkalmával dr. Márki Sándor egyet, tanár, egykori aradi kartársa bűcsűztatta el a magyar tanárság nevében, melynek kimagasló és boldogtalan tagja volt. A tanszéken utódja volt dr. Szende Gyula, kinek f. é. március 28-án történt elhunyta még sajgó fájdalommal tölti be szíveinket. Született 1869-ben .Székesfehérvárott, középiskolai tanulmányait Egerben fejezte be, a budapesti egyetemen nyerte 1893-ban a doktori és 1895-ben a tanári oklevelet. ,A gyakorló főgimnáziumnál töltött egy év után h. tanár lett a pécsi áll. főreáliskolánál, majd v. VII.
