Budapest, 2020. (43. évfolyam)

3. szám, március - Kardos Ernő: Mi lesz vele?

BUDA PEST 20 20 / 03 16 –Ön szerint mi történne, ha holnap reggelre eltűnne a helyéről a Lánchíd? – Ezt nem is tudom elképzelni. A Lánchíd ugyanis több, mint egy átjáró Pest és Buda között. Ez a híd nem csak Széchenyi megvaló­sult álma, hanem a magyar főváros, az egész nemzet jelképe is. A Lánchíd még látta az 1848–49-es szabadságharcot is! Akkoriban fejezhették volna be, de a harcok miatt nem folytatták a munkát. De ezen túl tanúja volt a magyar történelem minden fontos eseményé­nek: a kiegyezésnek, az Országház építésének, az első és a második világháborúnak, amikor sajnos a Dunába rogyott, de a Kádár rendszer­nek, és a rendszerváltásnak is. Így aztán biztos vagyok benne, hogy a modern kori magyar történelem minden fontos szereplője legalább egyszer átment a Lánchídon. Valószínűleg minden magyar embernek a Lánchíd jelenik meg a szeme előtt, ha Budapestre gondol. Ezért aztán, ha egyszer arra ébrednénk, hogy eltűnt a helyéről, akkor nemcsak nemzeti iden­titásunk egy fontos darabja veszne el, hanem a főváros egyik ékköve is. – Ehhez képest kicsit elhanyagoljuk. – Sajnos igen. – Széchenyi ötlete, a Lánchíd úgy szü­letett meg, hogy Sina György bécsi bankár és néhány főnemes a hídépítéshez létre­hozott egy részvénytársaságot, ami meg­teremtette az anyagi alapokat. Az 1800-as években máshol is így épültek a hidak? – Több helyen épültek magánpénzből hidak, akárcsak az első vasútvonalak. A mi Lánchidunkkal nagyjából egy időben épült pél­dául a brit Clifton híd, Bristol közelében. Egy borkereskedő ezerfontos adományára indult el az építkezés, és tudomásom szerint a mai napig magánkézben van a híd. Aminek nagy előnye, hogy a tulajdonosok „kis ecsettel” ápolgatják, ha kell, rendszeresen karbantart­ják. Mostanában is hatalmas forgalmat bonyo­lít le, a hídpénzt pedig a kezdetektől szedik, ahogy korábban a Lánchídon is történt. – Mint mondta, eleinte a Lánchídon is kellett hídpénzt fizetni. Ez a bevétel nem volt elég a felújításra? Ezért szállt be később az állam? – Nem, a híd sokáig eltartotta magát és a tulajdonosait. De csak úgy, hogy a rész­vénytársaság szerződést kötött a várossal, utcafront MI lesz vele? HORVÁTH ADRIÁN PROFESSZOR A LÁNCHÍDRÓL Éppen száz éve, hogy az állam megvásárolta a Lánchídat. Most az a kérdés, hogy van-e elég pénz a felújítására. A tervek ugyan már két éve elkészültek, de akárcsak a távozó főpolgármester, Tarlós István, úgy az új, Karácsony Gergely is sokallja az árajánlatokat, ezért – elegendő forrás hiányában – a híd felújítását még nem kezdték el. Bár az Architerctural Digest nevű építészeti magazin a világ kilencedik legszebb hídjának választotta a Lánchidat, a fővárosi közlekedésszervező cég már súlykorlátozást kényszerült bevezetni az elhanyagolt, rozsdásodó átkelőn. Ezért aztán azt tudakoltuk a Budapesti Műszaki Egyetem professzorától: nem lenne olcsóbb Lánchíd nélkül élni? fotó: Tanyi Adrienne

Next

/
Oldalképek
Tartalom