Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Buza Péter: Jókai, a szőlő
BUDAPEST 2016 december 24 Valamikor az 1990-es évek legelején néhány elszánt érdeklődő, akiket vonzanak a publikálható kultúrhistóriai kuriózumok (Strobel Árpád: Honismeret, 1990/2–3. szám, Motesiky Árpád: A Hét – a pozsonyi – 1991/42. szám, dr. Kiss László : A Hét, 1991/47. szám) fedezte fel, hogy Mathiász József, a híres János öccse, 1900-ban Jókai Mór születésnapját egy új csemegeszőlő-fajta megalkotásával készült ünnepelni. A Huszadik Század pedig közre adta a tudósítást is, amit minden itt említett szerző-szerkesztőség forrásaként használt. (A Vasárnapi Ujságról, s annak 1901-ben megjelent hosszabb híréről van szó, hamarosan idézem majd.) Dr. Rácz András , a természetvédelemért felelős helyettes államtikár ez utóbbit, a netes üzenetet találta meg, s az idei Svábhegyi Szüreten, a Kadarka Kör hagyományos őszi rendezvényén hívta fel a Jókai egykori kertjében szőlészkedő csapatunk figyelmét: 115 éve valóban megszületett egy új szőlőfajta. S ha él még a kecskeméti kutatóintézet fajtagyűjteményében (Mathiász János egykori kertjében), szerencsés és stílusos lépés volna néhány tőkét itt, a Svábhegyen is elplántálni belőle. Az csak természetes, hogy e sorok szerzője kapva kapott az ötleten, s azonnal felcsatolta magára a hámot. Hogy mostanra kialakuljon a koncepció, amely magát Kadarkáink Kertjét is mintegy megkoronázza. Tervezzük, hogy kialakítunk egy kilátófolyosót a Jókai újraszületett szőlőskertje feletti hegyoldalban, egy kiülővel, ahol az itt születő bort is megkóstolhatja majd minden borbarát kiránduló. A pergolával határolt szabadtéri borkóstolót pedig a Chasselas Jókai Mór oltványaival keretezzük, amelynek konténeres oltványai hamarosan megszületnek a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomásán. A program sikerét többen remélik, reméljük. A terület gazdája, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a kecskeméti állomás lelkes munkatársai, köztük is az ügyben elkötelezett dr. Lázár János , a Mathiász János-díjas tudományos munkatárs – akit főkadarnagyi jogaimmal élve, máris tiszteletbeli címzetes kadarnaggyá fogadok. Viszonzásul azért az intenzív kutatómunkáért, ami lehetővé tette, hogy most ezt az írást, s főleg a budai telepítést tető alá hozhassuk. Az iskolamester ötlete Jókai Mór 1900-ban ünnepelte 75. születésnapját. Országos méltatásának fényét erősen beárnyékolta új házassága (1899-ben kötötte az extrán fiatal színésznővel, Nagy Bellával), s annak nem csak az író családját felforgató híre. Akkora már az Jókai, a szőlő Buza Péter Idén a hatodik Svábhegyi Szüret kulisszák mögött zajló beszélgetései közül egy különösen fontossá és aktuálissá érett az azóta eltelt bő két hónapban. Egy baráti diskurzus során kiderült: Kecskemét határában, a szőlészet és borászat ott működő kutatóintézetének gyűjteményében él és terem (igaz, nem több, mint öt tőkén) az a fajta, amelyet 1901-ben Mathiász József Jókairól nevezett el. Mostanra sikerült elegendő információt összegyűjtenünk róla, hogy megszülessen az elhatározás: Kadarkáink Kertjét Budán, a Svábhegyen egy olyan panoráma-ösvénnyel koronázzuk meg, amelynek hangsúlyos eleme lesz az itt is legalább újabb öt tőkével megjelenő Chasselas Jókai Mór.
