Budapest, 2015. (38. évfolyam)
3. szám március - Szentpály Ágnes: Nagykörút - Saly Noémi: Volt egy feketém…
KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ maradjanak. (Már csak azért is, mert például a Budapest bibliográfia hajdani készítői a vendéglátás témakörébe tartozó cikkeket – miért, miért nem – kihagyták a gyűjtésből, tehát nincs mese, a lapokat át kell nézni.) No mármost a szerző a fentieket összegyűjtvén és megrostálván a történész szemével értékeli, összefüggéseket tár fel és következtetésekre jut. Mindezt nyugodt, tempós, szélesen hömpölygő, olykor ádáz dühöt, máskor egyetértő bólogatást, megint máskor pocakrengető röhögést kiváltó, de mindenképp szépirodalomnak tekinthető mondatokba foglalva. Hab a tortán a tudósi objektivitáson túl mindent átszövő személyesség: itt egy gyakorlott presszóhasználó, a város polgára tudósít. A kötet időrendben tekinti át e népszerű kávés intézmény történetét, kezdve a nagynyomású kávégépek és az első, magukat espressónak, eszpresszónak, presszónak nevező üzletek megjelenésével, 1924-ben (Ki tudta, ki hitte volna, hogy a legelső a Royal szálloda földszinti helyiségeiben, a Royal Orfeum helyén nyílt Neiger Jenő keze alatt, második gazdája pedig – 1943-tól, rövid ideig – nem más volt, mint a korábban a New York kávéházat vezető kiugrott sztárriporter, mindenki kedves Tarján Vili je?) A második nagy fejezet az 1937-től 1944-ig tartó időszakot tárgyalja – részletesen szólva a „második elsőről”, dr. Katona Imréné legen dás Quick-jéről –, s azt a küzdelmet, amelyet az új üzlettípus folytat a régiekkel és – helyét keresve – más vendéglátóhelyekkel: kávéházakkal, kávémérésekkel, vendéglőkkel, cukrászdákkal. Külön oldalakon feketéllenek 1944–45 szörnyű hónapjai, majd jön a „tündöklés” időszaka, a koalíciós évek. 1949-től 1956-ig megint zord idők jártak: a vendéglátó-ipari vállalatok központosított, számozott „üzemegységeiben” főtt a kávé, és – még – szólt a zene. (Erről meg egy elbűvölően érdekes alfejezet.) „A hosszú hatvanas éveket” presszóbőség jellemezte, s mivel mindenki ott járt össze, a belügyesek figyelmét sem kerülhette el (ez a téma is kap külön alfejezetet, ahogy egy presszósnőkből álló szocialista brigád brigádnaplója is). A kötetben vizsgált utolsó húsz évet – 1973–1992 – már az „elkocsmásodás” jellemezte, de az utolsó bástya, a Bambi még ma is áll, a záró fejezet címe pedig reményt ad a reménytelenségben: „Egyszer majd leülünk valahol”. Az idézetek külön gyönyörűséggel szolgálnak. Kulturális életünk nagyjairól is, lám, kiderül: volt mondanivalójuk az újdonságról vagy – később – menedékről. Márai Sándor, Cs. Szabó László, Ottlik Géza, Vécsey Leó (színpadi szerző), Nádasdy Kálmán (itt mint filmforgatókönyv-író), Tersánszky Józsi Jenő, Szép Ernő, Kellér De zső, Mándy Iván, Galsai Pongrác, Nemes Nagy Ágnes, Ferenczi György (zongoraművész és bridzsbajnok), Láng György (zenei élet rajzok szerzője és kocsmazongorista), Esterházy Péter, Orbán Ottó, Kaló Flórián, Tolvaly Ernő (festőművész), Tamás Gáspár Miklós, Hajnóczy Péter szövegrészletei szerepelnek, a napi sajtóban meg jelent cikkekkel, illetve ipartestületi jegyzőkönyvekkel, minisztériumi utasításokkal és tanácsi határozatokkal váltakozva. Úgyhogy ha valaki mélyen le akarja tüdőzni a könyvben tárgyalt korszakok bármelyikének levegőjét, csak üsse föl a vonatkozó fejezetet. És végül a képek. A szövegköztiek nem túl jó minőségűek, fekete-fehér mind, ennek oka nyilván a spórolás meg az eredetik igencsak hullámzó minősége. De 121 darab van belőlük! Soha ilyen teljességben és részletességgel nem csodálhattuk még meg bútorok, kávégépek, lámpák, felszolgálók és vendégek állandóságát és változásait. Nem szeretem habbal a kávét, de a könyv végén van nyolc oldal színes melléklet is, presszó-árlapok a szocializmus éveiből, ki ne emlékezne rájuk... Zeke Gyula: Volt egy feketém... A budapesti eszpresszók története Balassi Kiadó, Budapest, 2014, 330 oldal 29 BUDAPEST 2015 március A „Mesél a város” sorozat második kötete, a főváros szebb napokat látott mozijaiba kalauzolja az olvasókat. Nemcsak művelődéstörténeti esszé ez a könyv, hanem a folytonos technikai lépésváltások közepette a változó szerepű mozgóképkultúra naprakész krónikája: minden, ami mozi. Minden, ami mozi volt. A mozi múlt. A némafilmek mozija. A filmművészet nagykorúságának mozija. Budapest megszámlálhatatlan, folyton változó mennyiségű és sokszor átkeresztelt nevű vetítőhelyei. A kispiszkosoktól a filmszínházakig. A csőmozitól a soktermes multiplexig. Tehát: a mozimúlt. A Várostörténeti tanulmányok 14. kötetében szereplő tanulmányok kiválasztásakor a szerzőt az a szándék vezette, hogy Budapestet a középpontba állítva az új- és jelenkori várostörténet lehetséges témáinak és módszereinek széles skáláját vonultassa fel. A kötet első részében többek között Budapest történelmi városnegyede, a Belső-Erzsébetváros 19–21. századi történelme tárul fel, a második rész tanulmányai a városi kultúrák, szubkultúrák, közösségek kérdését járják körül, a harmadik rész írásainak mindegyike műhelytanulmány. Athenaeum, 1896-98. Egységes, dombornyomásos díszkötésben. A kötés „Aufrecht és Goldschmied, Budapest” kötészetében készült. A mű hiánytalan, nagyon szép állapotú, gyűjtői példány. Magyarország ezeréves fennállásának emlékére rendezett ünnepélyek kiegészítése céljából az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Emich Gusztáv vezérigazgató kezdeményezésére elhatározta Magyarország ezeréves fennállása történetének kiadását. Arc- és tájképekkel (rézkarcok, litográfiák, fénynyomatok), hasonmásokkal, aláírásokkal gazdagon illusztrálva. A Budapest Antikvárium ajánlata SZILÁGYI SÁNDOR (SZERK.): A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE (I-X. KÖTET) Ára: 250000 Ft Az impozáns sorozat megvásárolható a Budapest Antikváriumban (1091 Bp., Üllői út 11-13., a Kálvin térnél), illetve további becses darabok közt böngészhet honlapunkon: www.budapestantikvarium.hu Ára: 1900 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltára titkárságán (1139 Budapest, Teve u. 3-5.) Ára: 4900 Ft KELECSÉNYI LÁSZLÓ: MOZIZÓ BUDAPEST – 111 ÉV A PEST-BUDAI MOZGÓKBAN Holnap Kiadó SZÍVÓS ERIKA: AZ ÖRÖKLÖTT VÁROS. VÁROSI TÉR, KULTÚRA ÉS EMLÉKEZET A 19–21. SZÁZADBAN Budapest Főváros Levéltára
