Budapest, 2014. (37. évfolyam)
6. szám június - Csontó Sándor: Sínen a Sikló?
a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának állásfoglalása jelentősen módosította a felső állomás kialakítását. A Fővárosi Önkormányzat, a Budavári Önkormányzat és a Rác Sikló Kft. 2009. január 16. napján kötött szerződést egy parkoló-garázs, valamint a Sikló megépítésére. Végül is az átszabott engedélyezési tervek alapján 2010-ben kapták kézhez a jogerős engedélyt. Mivel a Sikló a főváros idegenforgalma szempontjából kiemelkedő jeletőségű, a Fővárosi Közgyűlés nemrégiben jóváhagyta, hogy a BKK Zrt. névértéken, azaz 750 ezer forintos vételáron megvásárolja a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek a Rác Sikló Kft.-ben meglévő 25 százalékos üzletrészét. A BKK a főváros nevében lép be tulajdonosként, így tehát a működtetésben vesz részt, és annak hasznából részesülne. (Lásd a Gellért-Sáros fürdő építése körüli anomáliákról szóló cikkünket.) Ha eddig követni tudták ezt a kacifántos ügyintézést, innen már sínen, azaz dróton az ügy! Kötélpályán, alagútban A Sikló kialakítása öt szakaszra tagolódik: aluljáró a buszparkolótól a Hegyalja út alatt – alsó állomás – alagútban vezetett, meredek pálya – felszín felett vezetett enyhe hajlású pálya – felső állomás. Bejárata a Rác fürdő mellett nyílik, a Hegyalja útra vezető üvegfedésű lépcsővel, mely az állomás bevilágítását is szolgálja. Ez kiváltja a jelenlegi felszíni gyalogos átkelőt, mivel közvetlenül kapcsolódik a hegy közlekedési útvonalához, és felvezet a Gellért szobor lépcsőjéhez. Az alagút és az alsó állomás bányászati technológiával kialakított, kosáríves metszetei impozáns szerkezetet mutatnak, az állomás belső falai kerámia burkolatot kapnak. Padlószintje biztosítja az akadálymentes megközelítést. A peronszint alatt a gépházat helyezik el. Az alsó állomásnál az eddigi tervet jelentősen átdolgozták, a korábbi koncepciót megváltoztatták, miután nyilvánvalóvá vált, hogy terepszint alatt nem lehet a parkolókat kialakítani, már csak a karsztvizek védelme miatt sem. A buszok számára fordítókorongos, virág formájú parkolóállást képzeltek el 12 jármű részére. A személyautók a Hadnagy utcában kialakított felszíni parkolóban állhatnak majd meg. Az Orom utcáig – mintegy száz méteres szakaszon – alagútban vezetett meredek pálya innentől a felszín feletti hídszerkezeten, enyhébb hajlásszöggel folytatódik a Citadella sétányig. A felszín felett vezetett pályaszakasz alatt 2,5–3,5 méteres űrszelvényt biztosítanak. A környezetvédelmi hatástanulmány szerint a nyomvonal figyelembe veszi ugyan a jelenlegi növény-fa állapotot, de ezzel együtt harmincat-negyvenet ki kell vágni a pályaépítés során. A meglévő sétányok folyamatosságára ígéretet tettek. A felső állomáson a peronszintet feszített üvegtartókra épített üveghéjak fedik, az oldalfalakon üveglamellákkal megnyitva. Az alsó szinteken gépházat és nyilvános illemhelyeket alakítottak ki. Roth János tervismertetőjében hangsúlyozta, hogy a felső fogadóállomást olyan technikai tárgyként tervezik meg, amely semmiképpen nem kíván versenyezni a Citadella megszokott látványával. Lehet így is gondolkodni: nem feltétlenül kötelező feltűnő „jelet hagyni” a ma építészeinek! A felső fejépület egy átlátszó üveg alagút lesz, nappali fényben és éjjeli megvilágításban is hagyja uralkodni a környező látványt. A teraszok konzolos alátámasztása miatt biztosan ül a hegyen, ám szinte lebeg felette az építmény, illeszkedve a természethez. Az eredeti elgondolás az érkezési peron lefedéseként egy páratlan adottságú kávézót is tartalmazott, ezt a korrekciók közben el kellett vetni. A pályán két kötélvontatású kocsi közlekedik, a pálya felezőpontján kitérővel, mivel mozgásuk egyidejű, de ellentétes. Ezeket az osztrák Leitner cég tervezi és szállítja hozzá a gépi berendezéseket. A kocsikat hidraulikus szerkezet tartja vízszintesen, ez indokolja a kabin ellipszis formáját. Befogadóképessége negyven fő, a menetidő másfél-két perc lesz, és a nap 24 órájában közlekedik majd. A beruházó vállalta, hogy a szükséges jogerős és végrehajtható építési, illetve vasúthatósági létesítési engedélyek megszerzésétől számított 13 hónapon belül befejezi a munkálatokat. A BKK arra számít, hogy a Gellért-hegyi Sikló igazi városi attrakció lesz, amelyet nemcsak a külföldiek, hanem a magyarok többsége is felkeres majd: „A Gellért Sikló terve az épített kulturális örökségi környezethez, illetve a Gellért-hegy természeti értékeihez egyaránt illeszkedik. A beruházás járulékos haszna lehet, hogy ösztönzőleg hat a Citadella erőd hasznosításának korszerű újrafogalmazásához, illetve a látogatók áramlási útvonalába bekapcsolja a déli vároldalt is.” Kössünk csomót a zsebkendőnkre, és jól nézzük meg a hegyet, mert ezentúl olyan arcát fogja mutatni, amit még nem ismertünk! ● Képek forrása: Roth Építészműterem Bt. 5 BUDAPEST 2014 június