Budapest, 2013. (36. évfolyam)
5. szám május - Buza Péter: Otthon, Budapesten
írdai főtiszt, Tauber Mór polgári környezetet vásárol magának a bérleménnyel. Nem sok időt töltenek itt, a család egy még magasabb státusú másik bérpalotába költözik. Új címük, amelyet először 1902-ben rögzít Tábori Kornél neve mellett is a budapesti Czím- és Lakjegyzék, a Szív utca 64. Deutsch Józsefné 1900-ban építtette ezt az eklektikus stílusú, három (és fél) emeletes házat, a korban szokásos legalább két, de inkább háromszobás, s természetesen cselédszobás lakásokkal. Négyesben élnek itt 1901-től. A negyedik „lakótárs” a háztartási alkalmazott, Drha Mária . Aki 1904-ben gyermeket szül az akkor 24 éves Kornélnak. Mária a gyerekkel, Jenővel, kénytelen elhagyni a Szív utcát, de Kornél változatlanul itt lakik, egészen 1907-ig, amikor is feleségül veszi Ziffer Elzá t, a gleichenbergi fürdőor vos, Ziffer Emil leányát. Egy akkor frissiben átadott, kétudvaros, szecessziós stílusú bérházba, a József utca 16-ba költöznek. Tábori a harmadik emelet 3-ban (ma III. emelet 28.) találja meg most már örökös otthonát a Józsefvárosban. Ide születnek Ziffer Elzától törvényes fiai, a nemzetközi írótársadalom később magasan jegyzett személyisége, Pál és a világszínház maj dani ünnepelt kiválósága, György . Neki, a színház fenegyerekének van is egy szépen formált emléktáblája a házon, amit a színháztörténeti szakma avatott halála után. Kissé szűkkeblűen értelmezve, miért is jeles helye a tisztelgő emlékezésnek a mai Krúdy Gyula utca 16. Harmadik emelet három 1995-ben készült el, s kezdték itt-ott vetíteni Európában a My mother’s courage (Anyám bátorsága) című játékfilmet, amely George Tabori, azaz az 1914-ben ebben a házban szü letett Tábori György forgatókönyve alapján készült, s édesanyja csodával határos megmenekülésének történetét meséli el: szabadon eltávozhatott egy, már Auschwitzba tartó vonatról. A filmet a magyar televízió is szinkronizlálta, hogy egy alkalommal sok évvel ezelőtt sugározza, de aztán letörölték a szalagot. DVD-n Dél-Korából sikerült Török András segítségével s távrendeléssel megszereznünk. A forgatás – részben – Budapesten zajlott (angol-német-osztrák a produkció), fontos részeket a Krúdy Gyula utca 16-ban vettek fel, György személyes, narrátori közreműködésével. Látjuk, amint megérkezik az utcán a házhoz, felmegy az emeletre, találkozik gyermekkori szerelmével a folyosón – öregasszonyként, akit nem tud felrázni délutáni álmából – majd megmutatja az akkori családi otthont, emlékező képes idézetként. Utóbbi képsorokból fogalmat alkothatunk arról, hogyan rendezte be az idő tájt Ziffer Elza és Tábori Kornél a család otthonát. Megjelenik a dolgozószoba, a nappali, a konyha ezeken a rekonstrukcióval berendezett helyszíneken. Szép, nagy lakás volt. S ma is az. Hosszú előkészítés után, legyőzve a Budapest polgárait sarokba szorító általános bizalmatlanságot, sikerült bejutnunk. Éppen üres. Vevőre vár. A néhány most készült fotó még így is megmutatja konszolidált, úrias tágasságát. Előszoba, három lakószoba (az egyik, valószínűleg a lakás konyha melletti sarokszobája, a dolgozószoba, ahová eredetileg csak a nappalin és a hálószobán át lehetett bejutni), két cselédszoba, éléskamra, fürdőszoba, toilette. Nagy ajtók, nagy ablakok. Általános világosság. A szobákat, amint a ház más lakásainak tulajdonosaitól tudható, cserépkályhákkal fűtötték. Itt-ott még megvannak, megvan a film kedvéért berendezett forgatási helyszínen is, úgy hogy feltételezhetjük, Gyuri más vonatkozásban is hitelesen instruálta a filmeseket, amikor előkészültek a mozira. Úgyhogy akár el is mesélhetem, milyen bútorokat és berendezést mutatnak a kockák. A dolgozószobában hintaszéket, nagy, elegáns íróasztalt, cserépkályhát, perzsaszőnyeget. A nappaliban gyönyörű, sokkaros üvegcsillárt látni az egyik jelenetben. A konyha a harmincas évek modern art decós szekrényeit idézi. Hogy meddig s milyen mértékben maradt meg az eredeti berendezés a lakásban, arról a Táboriék utáni bérlő unokája azt gondolja, hogy talán a kilencszázötvenes évekig. És hogy a most kiürített lakás eltávolított bútorai közül már egy sem volt Táboriéké. A nagyszülők – Ács Zsigmond agronó mus és családja – 1944. novemberében menekültek Budapestre, s költöztek be ide. Hogy miért menekültek, s hogy hogyan jutottak be az akkor már hivatalos zár alatt 27 BUDAPEST 2013 május Krúdy Gyula utca 16. Felül, a bal sarokban Táboriék lakása Zárjegy az ajtón
