Budapest, 2012. (35. évfolyam)
1. szám január - Hamvay Péter: Van-e, lesz-e Andrássy-negyed?
A jövő történészeinek talán már lesznek forrásaik, melyeket tanulmányozva eldönthetik: a pesti Andrássy-negyed ötlete valóban a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítésének elmaradásából fakadt-e? Mindenesetre a februári döntést követően bukkant elő a semmiből, s máig nem nagyon tudni pontosan, hogy csupán egy jól hangzó, ám kevés tartalommal hitelesített szlogen-e, vagy tényleg keretet ad az Andrássy út környékének nagyarányú kulturális fejlesztéshez. A Szépművészeti Múzeum uniós forrásból megvalósuló, négymilliárd forintos bővítéséről még 2007-ben döntött a Gyurcsány-kabinet. A Fidesz azonban nem rajongott a tervért, közvetlenül a munkálatok megkezdése előtt hirtelen lefújta a megvalósítást. Az erről szóló 2011 februári határozatnak volt egy más irányt mutató, sommás mondata ugyanakkor: „a kormány nem mond le a fejlesztésről”, de azt a földfelszínen képzeli el. Ekkor még mindenki azt hitte, csupán egy súlyos döntés gyengére sikeredett magyarázatának szánják a fordulatot. Néhányan azonban már akkor úgy vélekedtek, Baán László érte el, hogy ez a valójában minden tényleges kötelezettségvállalást nélkülöző passzus bekerüljön a dokumentumba. A főigazgató első bizakodó nyilatkozatai is erre utalnak. Néhány hét telt csak el, amikor a Szőcs Gézá val, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kulturális államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatójukon felmerült a Budai Vártól a Hősök teréig húzódó kulturális tengely, az Andrássynegyed terve. Szőcs konkrétumokat nem tudott mondani, csupán azt jegyezte meg, hogy a kulturális kormányzatnak a területre vonatkozó eddigi tervek, fejlesztési irányok áttekintése után végig kell gondolnia a páratlan értékű intézmények megóvásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A virtuális tengely mentén valóban megtalálható sok fontos múzeum, színház, zenei és egyéb művészeti-kulturális intézmény (egyebek mellett az Operaház, a Zeneakadémia, a Terror Háza, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára és az Állatkert). S a „sztrádát” megkoronázandó vetődött fel az Ötvenhatosok terére álmodott új múzeumépületek ötlete. Közöttük emlegették a Kúriából esetleg ide költöző Néprajzi Múzeumot, a Várból elhurcolkodó Magyar Nemzeti Galériát, illetve a (magángyűjteményekkel kiegészített) kecskeméti fotográfiai múzeumot. Szőcs Géza ekkor fogalmazta meg először: jó volna az Oktogontól a Hősök teréig lezárni az Andrássy utat, ahol ismét omnibuszok járnának, a Dózsa György út forgalmát pedig alagútba vezetni. Ezek a mondatok, ha lehet, még jobban elbizonytalanították a közvéleményt a terv komolyságát illetően. Az elnevezés dolgában is teljes volt a bizonytalanság. Baán következetesen kerülte a múzeum-negyed elnevezést, bár a lapok így, illetve Andrássy-negyedként kezdték el emlegetni a területet. Ami logikus is, merthogy a Hősök terétől a Várig tartó útvonalat értelmetlen negyednek hívni – hívta fel a figyelmet Schneller István , Budapest egy kori főépítésze –, míg a majdan két-három múzeumot magába foglaló sávot nagyképűség volna ekként aposztrofálni. Decemberben Múzeum-Ligetként kezdte emelgetni Baán a komplexumot, egy később kiírandó névpályázat ötletét vetve fel. Ez is mutatja: mára az új múzeumok terve immár a Városliget „újrapozícionálásaként” fogalmazódik meg. E szerint a Liget egy páratlan kulturális-rekreációs térré válik, az új és régi múzeumok, az Állatkert, a műjégpálya és a Széchenyi fürdő világraszóló együttesként lesz turisztikai szenzáció. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója nemrég azt is elmondta, hogy a következő hónapokban felmérik a Városliget körüli épületállományt: melyek szolgálhatnának esetleg kulturális funkciót. Példaként a Vakok Intézetének elköltöztetést és a nagyközönség előtti megnyitását, illetve az ugyancsak az Ajtósi Dürer soron jobb sorsra váró egykori Szent Szív intézet hasznosítását említette. De ne szaladjunk ennyire előre. A februári sajtótájékoztató után hosszú hetekig az Andrássy-negyedről alig lehetett hallani. Több mint fél év múltán, szeptember végén aztán megjelent a kormányrendelet, amely Baán Lászlót 2013. szeptember 30-ig kormánybiztossá nevezte ki „az Ötvenha tosok terén kialakítandó új, nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójának kidolgozására, megvalósítására és építészeti tervpályázatának előkészítésére”. Bár a közvélemény a bejelentés után sem ismert meg pontos tervet, forgatókönyvet, nem egészen egy hónappal később, október 20-án újabb kormányrendelet látott napvilágot, amelyből kiderült: Baán letett az asztalra egy koncepciót. A rendelet szövege kimondja: a kormány „egyetért az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes létrehozásának előzetes irányaival és a Hősök terét érintő, a forgalom csillapítását célzó közlekedésfejlesztéssel, s egyetért a Magyar Nemzeti Galériának a Szépművészeti Múzeumba való beolvasztásával, és elrendeli az ehhez szükséges személyi és szervezeti intézkedések megtételét”. Ez utóbbira négy hó napos határidőt adott a kormánybiztosnak. Baán Lászlótól megtudtuk: a múzeumok kizárólag az Európai Unió pénzéből valósulhatnak meg, s hogy nagyon számít Van-e, lesz-e Andrássy-negyed? szöveg: Hamvay Péter, fotó: Sebestyén László 26 BUDAPEST 2012 január
