Budapest, 2009. (32. évfolyam)
7. szám július - Beleznay Éva: A Duna összeköt...
Sokat beszélünk a Duna városi, és ennél sokkal kevesebbet a nemzetközi szerepérôl. Érdekes, hogy már Jókai Mór is úgy ír a Dunáról, hogy abban a haza fogalma, Magyarország, a Kárpát-medence és annak az osztrák birodalommal való kapcsolata egyként benne rejlik. A Duna egyedülálló vonalat képez, mely az integrálódó Európában ma újra a kapcsolatok folyója lehet, összeköt tereket, kultúrákat, környezeti és gazdasági érdekeket és embereket. A Duna nemzetközi kérdésével elsôként az 1856-os párizsi békeszerzôdés foglalkozott, megalapítva az elsô Európai Duna Bizottságot. A térségi politika átrendezôdésével ezt követôen számos nemzetközi egyezmény született, s nem egy további Duna bizottság alapítására került sor. Mára tíz határon átnyúló kapcsolat, úgynevezett eurorégió jött létre, s nemzetközi, térségi és kistérségi programok bontakoztak ki – több-kevesebb aktivitással. Az INTERREG programok, ezen belül a CADSES programok keretében a Dunával foglalkozó kutatási programok is folynak. A Duna fejlesztését keretbe foglaló jogszabályok jegyzéke is impresszív – európai uniós jogszabályok, törvények, kormányrendeletek, ágazati minisztériumi rendeletek, országgyûlési- és kormányhatározatok, fôvárosi rendeletek és döntések sora foglalkozik a Dunával – elsôsorban a közlekedési és környezetvédelmi kérdésekkel. Azonban a Duna nem csupán víziút, és nem csupán egy ökológiai rendszer, hanem – szépségével, földrajzi és történelmi szimbolizmusával – a rá épülô hálózatok összekötô eleme, alapvetô gazdasági fejlesztô erô, a kultúra és turizmus közvetítô tengelye, és a városi élettér, a közterületek egyik legkedvesebbike. Felismerve azt, hogy egy erôs kohéziós program a Duna mentén a 2014–2020-as idôszakban európai uniós forrásokhoz tudja juttatni a tagállamokat, régiókat, erôs politikai összefogás (de egyben a stratégia létrehozásában és az eurorégióban betöltendô szerepek megszerzésére vonatkozóan erôs verseny) kezd kialakulni a Duna menti tagállamok részérôl. Az Európai Unió keleti bôvülésével valóban ki tud alakulni az Európai Unió és a Közel-Kelet kapcsolatában különleges helyzetet betöltô 7-es Transz-Európai Korridor. Az elmúlt években felgyorsult a fentiekben vázolt – mélyen gyökerezô, ám frissítésre szoruló – folyamat. A Duna-medence államok külügyminisztereinek 2002 májusában Bécsben tartott találkozója deklarálta a Duna-témában érintett országok és nemzetközi szervezetek együttmûködését. A 2008 júliusában Ulmban tartott Duna Fesztiválon megszületett az Ulmi deklaráció – amellett, hogy a szervezet alapját képezô nemzeti Duna Irodák megalapítását javasolta –, szándéknyilatkozat, mely szerint a tagállamok növelni fogják a közös fejlesztési projektek számát. Megalapították a Duna Tanácsot is, ami a Duna-menti városok és régiók képviseletét látja el az EU különbözô szerveinél. A 2008 októberében Brüsszelben tartott „Duna – az európai jövô folyója” konferencián részt vettek a Dunamenti országok magas rangú politikusai és Danuta Hübner, az Európai Bizottság regi onális politikával foglalkozó biztosa is, ahol is megállapodtak, hogy a Duna-menti országok láthatóságát politikai akciókkal növelik, és az Európai Bizottság kidolgozza a Duna Stratégiát, hogy az Európai Unió új „Dunastratégiájáról” a 2011-ben esedékes magyar elnökség idején végleges döntés szülessen. A 2008 októberében Szegeden tartott magyar-román Duna-menti együttmûködési találkozón Magyarország és Románia aláírt egy nyilatkozatot a 2014–2020-as idôszakra vonatkozóan a Duna-medence fejlesztéséért meglévô és jövôbeni közös projektek támogatásáról, valamint szorgalmazta a vízi és szárazföldi közlekedés, a környezet és a gazdasági környezet fenntartható fejlesztéséért való összefogást. 2009 áprilisában Románia és Ausztria bejelentette, hogy az Európa Tanács elé kívánják vinni a Duna témakört a nyári idôszakban. 2009 májusában Ulmban a 6. Duna-csúcson megszületett a Duna-menti államok vezetôinek hivatalos deklarációja a Duna-menti makroregionális együttmûködésre vonatkozóan. Legutóbbi eseményként pedig 2009. június 11-én Budapesten a Duna-menti városok és régiók európai konferenciáján megalakult a Duna-Menti Városok és Régiók Tanácsa. Magyarország és Budapest elôtt nagy lehetôség áll: a 2011 eleji magyar elnökségi idôszak kiemelkedô alkalom az Európai Duna Stratégia elfogadására és az Európai Duna Régió akkreditációjára. Ennek értelmében Magyarország elnökségi idejéhez fog kötôdni a 2014–2020 közötti idôszak új európai regionális fejlesztési intézményrendszerének kialakítása. Jelenleg mind kormányzati, mind helyi önkormányzati szinten szórtan, összehangolatlanul történik a Duna-stratégia elôkészítése. Ma Magyarországon a Duna-program részfeladatait ágazati és területi bontásban különbözô szervezetek intézik. Hiányzik egy olyan, az ágazatok és a régiók feletti intézményrendszer, amely folyamatosan elemez, tervez, lobbizik, vagyis a Duna-programot összefogja és folyamatosan felügyelet alatt tartja. Tekintettel arra, hogy az Európai Duna Stratégia kidolgozására legfeljebb tíz hónap áll rendelkezésre, a kormányzati szintek, ágazatok, a tudományos kutatás és a civil szakmai körök közötti egyeztetésekben erôs összefogásra, integrált nemzeti stratégiára és integrált intézményi háttérre van szükség. ● (A szerzô Budapest megbízott fôépítésze – a Szerk.) A Duna összeköt... Beleznay Éva A történelmi korok során a Duna elválasztó és összekötô szerepe folyton változott. Ma az összekötô szerepre van szükség. Vajon a Duna meg tudja-e mozgatni az érdekszférákat egy komoly szakmai összefogásra, hogy ezt a különleges helyzetet kihasználjuk? 11 BUDAPEST 2009 július FÔÉPÍTÉSZEK FÓRUMA fotó: Sebestyén László
