Budapest, 2007. (30. évfolyam)
4. szám április - Kálmán Attila: A főváros felvilágosodása - Fényváros a Duna-parton
Budapest díszkivilágítására mintha kissé késôn ébredt volna a város, noha közterületei már a 18. század utolsó harmadától fényhez jutottak. Persze kétségtelen, a kezdetben olaj-, majd késôbb gázlámpások aligha tölthettek volna be valódi látványformáló szerepet. Késôbb, az 1800-as évek végétôl már megállíthatatlanul tör utat magának trónkövetelôként az elektromos áram is, ám a Halászbástyán és a Mátyás-templomon így is csak szûk három évtizeddel késôbb, 1928. augusztus 20-án gyulladtak ki Budapest elsô díszfényei. Fiat lux! Ám ekkortól majd’ fénysebességgel haladnak a „világ-újítók” – legalábbis egy ideig. A Székesfôvárosi Idegenforgalmi Hivatal 1928 nyarán kéri fel Pillitz Dezsô t, a Tungs ram világításgazdasági osztályának vezetôjét hat kiemelkedô mûemlék fényárvilágítás-terveinek elkészítésére. Ámde néhány héttel késôbb, augusztus 2-án a Budapest Székesfôváros Elektromos Mûvei vezérigazgatója, Deutsch Lajos részvételével fó rumot tartanak, melyen kiderül, vissza kell venni az álmokból. A hat mûemlékhez szükséges fényvetôknek ugyanis még az egytizedét sem tudják elôteremteni. Aztán mégis: kerültek mecénások, mint oly sokszor már a város történetében. A vezetékeket a Kábelgyártók Kartellje, az újdonságnak számító különleges „projekciós” izzólámpákat a Tungsram, a fényvetôket pedig a lámpatestgyártók és -eladók szál-A fôváros felvilágosodása Fényváros a Duna-parton szöveg: Kálmán Attila, fotó: Sebestyén László Budapest sokszor elegáns, olykor monumentális vagy épp diszkrét, finom kontúrokat rajzoló díszvilágításai nagyestélyibe öltöztetik az épített környezetet végig a Duna mindkét partján s attól távolabb is. Az elmúlt két évtizedben méltán érdemeltük ki a hízelgô „fényváros” jelzôt. Pedig ez nem volt mindig így; a fényköntösöket alig nyolcvan esztendôs történetük alatt többször is fel kellett ébreszteni Csipkerózsika-álmukból. Hol a háborús elsötétítés, hol a pénzszûke miatt kattant a villanykapcsoló. 14 BUDAPEST 2007 április A legújabb kori Budapest 1991-ben megszületett díszvilágítási rendeletét 2003-ban módosították, eszerint a jogszabály mellékletében felsorolt díszvilágítási berendezéseket január 1-jétôl április 30-áig és november 1-jétôl december 30-áig alkonyattól 24 óráig, az év többi napján pedig alkonyattól hajnali 1 óráig kell üzemeltetni. A díszvilágítási berendezéseket szilveszter éjjelén, azaz december 31-tôl január 1-jéig alkonyattól a közvilágítás reggeli kikapcsolásáig kell üzemeltetni. A mellékletben folyamatosan, olykor évrôl-évre bôvül a díszvilágítási lista, jelenleg 142 épület, templom, mûemlék vagy más közterületi mûtárgy szerepel rajta, ám közülük sokat egyelôre csillaggal jelölnek Ezek azok az épületek, melyeknek a fôváros támogatja ugyan a díszvilágítását s annak saját költségén történô kivitelezését, ám éppen a pénzügyi korlátok miatt erre csak késôbb kerülhet sor. Idén várhatóan három új berendezéssel gyarapodik a fôváros, így nagy valószínûséggel díszvilágítást kap a Törley Mauzóleum, a Péterffy-palota, valamint a Széchenyi Gyógyfürdô és Uszoda.
