Budapest, 2007. (30. évfolyam)
3. szám március - Csontó Sándor: Százéves (az állandó) pesti kabaré
30 BUDAPEST 2007 március „A programmjuk? – Bár próbálkozó még, de tarka és változatos. – Hol Almássy Lola ugrik ki a színpadra, hogy Heltai Jenônek egy kedves kupléját énekelje el az apróhirdetésekrôl a Jakobi Viktor pikáns muzsikájára, hol Judik Etel, a cabaret külön dizôze mondja el az Yvette Gilbert fekete kesztyûivel, de külön egyéni modorában Bródy István hatásos költeményét. Nyáray Tóni, ez a sokoldalú és érdekes színész, a cabaret levegôjében egyszerre otthon van és máris a közönség kedveltje lett. Nádas Sándor finoman pointírozott meséit, egy cinikusan vidám, de alapjában véve finoman érzô poétának burleszk ötleteit nemcsak a hozzáértôk értékelik, hanem az egész közönség megtapsolja. László Rózsi a Királyszínházból pattant ide át a Bonbonniérbe és szinte új színt, új vénát fedeztünk fel benne. Szép Ernô valósággal belesüllyed a színpadi nagy karosszékbe, onnan mondja elô vidám, aktuális rigmusait.” Kész a kocsi Ernônk számítása bevált, nemcsak az intézményesített kabarét „találta fel”, de druszáját, Nagy Endrét is megtalálta a New-York kávéházban, mint leendô konferansziét. Nagy Ady val együtt ér kezett néhány éve Nagyváradról, és a félszeg, dadogós író, hírlapíró egy éjszaka alatt új szerepkört teremtett a kabaréban. Páratlan tehetséggel rögtönzött, aktuális politikai és társadalmi eseményeket szellemesen és szarkasztikusan figurázott ki. Amit délelôtt megírtak a lapok, azt az esti elôadásban már kipellengérezte, megkontrázta, jelenetben vagy tréfában karikírozta. Kondor kitartása – könnyelmû, mulatós ember lévén – néhány hét után elfogyott, a kabarét pénzzé tette, és Váradra vonult, ahol a Zöldfa passage-ban nyitott újabb helyet. Oly sok népszerû mûdal, nóta szerzôje (Kecskebéka felmászott a fûzfára, A vén cigány) 1951-ben szegényen hunyt el hetedik kerületi albérletében. A Bonbonnière-t Nagy Endre vitte tovább Bálint Dezsô vel, ám nem sokkal késôbb átszerzôdött a Modern Színpad Kabaréhoz. A Bonbonnière 1910-ben bezárt, lett belôle Décsi Gyula Mozgókép Otthona, késôbb Új Tükör mozi, majd a többtermes Mûvész, de ez már egy másik történet. Ám ettôl kezdve a hosszabb-rövidebb életû színpadok a mulattatásnak ebben a speciális mûfajában virágzásnak indultak szerte a városban, az Apollótól a Pódiumig. Létjogosultságuk megkérdôjelezhetetlen lett. S miközben akkor és azóta is, sokan és sokszor temették, nem lett igazuk. Nevetni, urambocsá’ röhögni: szükséges! ● Tánckar. A képeslap 1901-ben volt forgalomban. A „kislányos erotika” divatját az angol Barrison-nôvérek hozták Budapestre „Jöjjön a projektográfba nézni mozgó-képeket. S mert a Berta, mert a Berta nagy liba, hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.” Heltai Jenô: Dal a moziról. 1907
