Budapest, 2006. (29. évfolyam)
6. szám június - Kálmán Attila: Műve van a városnak!
BUDAPEST 33 H mm rr r m u SZÖVEG : Kalmar Müve van a varosnak! -Négy szakférfiú, akik a legtöbbet tették Budapest vezetékes vízellátásért EGY ZSENIÁLIS ÁRAMLÁSTANI MEGOLDÁSNAK KÖSZÖNHETŐ, hogy tökéletesen tiszta víz kerül a fővárosi lakásokba a 26 éve átadott s az idén róla, a rendszert megalkotó mérnökről elnevezett Gellért-hegyi víztározóból. Az alkalmat megragadva négy nagyszerű szakférfiúra emlékezünk és emlékeztetünk ezzel az írással, akik munkájának-tehetségének köszönhetően mindmáig Budapesté Európa egyik legjobb vízellátó-rendszere. Ma már bizonyossággal elmondható, hogy amikor negyed százada Gruber József műegyetemi professzor egyedülálló áramlástani javaslatai alapján megépült a nyolcvanezer köbméteres Gellért-hegyi víztározó, egy újabb nagy történeti korszak ért véget Budapest vízellátásának történetében s a Fővárosi Vízművek históriájában. Fs majd legalább még ennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy az ezredforduló számítástechnikai modernizációja bővítse ezt a sajátos „szakirodalmi kronológiát". Most, visszanézve a csaknem százharminc éves fejlődés nagy — ha tetszik, vízválasztó - korszakaira, ezekhez számtalan hozzáértő szakember adott működtető erőt alkotó szellemi muníciót, ám közülük négynek a neve egész egyszerűen megkerülhetetlen. A Budapesti Műszaki Egyetem lanszékvezetőjeként, majd dékánjaként, 1961 és 1963 között pedig rektoraként is dolgozó-alkotó gépészmérnök előtti tisztelgésre az utókor 2006-ban látta elérkezettnek az időt. A Gellért-hegy gyomrában felépített hatalmas medencékre kikísérletezett egyedülálló áramlástani elképzeléseit elismerve a tározót kora tavasszal Gruber Józsefről nevezték el. így hajtottak fejet főműve előtt utódai, kortársai, egykori diákjai, az idősebb és fiatalabb mérnökgenerációk, a szakmabeliek. Noha naponta fővárosiak sokasága ingázik oda-vissza az építmény közelében, s a létesítmény százezrek otthonát szolgálja ki e különleges élelmiszerrel, a hatalmas mennyiségű tiszta vizet eredményező módszertan kidolgozásnak történetét kevesen ismerik. Az áramlástan tudósa A felvidéki Korompán 1915-ben született Gruber József — a jó száz évvel korábban Selmecbányán oklevelet szerzett Wein Jánoshoz hasonlóan — gépészmérnöki diplomával indult el pályáján, s bár magánál a budapesti vízműnél sohasem dolgozott, munkájával, közvetve, mégis meghatározó egyénisége lett a fővárosi társaságnak. A Műegyetem Aerodinamikai Intézetének, későbbi áramlástani tanszékének 1940-től adjunktusa, majd tíz évre rá, egészen 1972-ben, fiatalon, 57 éves korában bekövetkezett haláláig tanszékvezető tanára. Kreatív munkásságát az e-E G : Kálmán Attila Sebestyén László