Budapest, 1987. (25. évfolyam)

3. szám március - P. Szabó Ernő: Kedves állataink

REJTETT KINCSEK Kedves állataink Honnan származik a sok állatnév a vendéglátás berkeiben, ráadásul többségük nem fogyasztható állat neve. Például Sasudvarról, Zergeházról, Arany Hattyúról szól a krónika. Ki gondolja, hogy a Várnegyedben levő Vörös Sün, a lipótvárosi Tigris, a Kálvin téri Két Oroszlán elfogyasztásra váró étekről kapta nevét, még ha a tabáni Szarvas-ház esetében joggal merül fel bennünk ez a tiszteletlen gondolat. Másfél évszázaddal ezelőtt látogatott Magyarországra, és 1844-ben tette közzé tapasztalatait Berlinben Wilhelm Richter úr. Wanderungen in Ungarn und unter Seinen Bewohnern című munkájában természetesen szót ejt a korabeli vendéglátásról, a kávéházakról is, amelyeket meglepően szépnek talál. Hatalmas oszlopcsarnokokról szól, amelyekben gyakran 3-4 biliárdasztal van, s igen sok ember, hiszen a pestiek itt intézik randevúikat, üzleti ügyeiket. Keletiesen nyüzsgő lehetett az élet, hiszen nyáron az ajtó előtt, sátor alatt üldögéltek a vendégek, szivaroztak, pipáztak, nézegették s megjegyzésekkel illették a járókelőket. A szerencsejátékok viszont mintha „nyugati" méretűek lettek volna, hiszen a Király utcában „csak amikor már ezrek meg ezrek boldogságát tette tönkre a roulette, kezdte meg a leleplezéseket a kisded sajtó-világ és élesztette föl a rendőrséget letargikus szendergéséből". A régi város nyüzsgő életét, Keleten és Nyugaton egyszerre hordozó atmoszféráját talán semmi nem idézi fel a ma emberében olyan erővel, mint az egykori kávéházak, vendéglők, fogadók említése. Már-már elég egy-egy nevet kimondani, hogy elképzeljük a termet, embereket ültessünk az asztalok mellé, s tenyerestalpas menyecskét lássunk, amint néhány messzely karcos bort tesz a vendégek elé. A képzeletet olykor a valóság is segíti, hiszen jó néhány olyan épület áll még, amelyben a múll században vendéglátóhely volt, s a nevek falakhoz, építészeti terekhez kapcsolhatók. A legtöbb esetben azonban csak a név emlékeztet az egykori funkcióra, ha áll is az épület, rendeltetése ma már egészen más, mint egykoron. Ki tudja, hol állt, milyen volt belülről a Vörös Ökör, a Griff, a Három Nyúl, az Elefánt, hogy melyikbe szálltak meg örömmel, s melyikbe kelletlenül az utazók? Ki tudná megmondani, hogy hol főztek jobban: az Arany Fácánban, az Arany Hattyúban, az Arany Kacsában, az Aranypontyban, esetleg az Arany Sasban? Hogy mi volt a specialitása az Öreg Medvéhez vagy a Vörös Macskához címzett vendéglőnek? S vajon hol lehetett a kávé erősebb, zamatosabb: a Három Hollóban vagy a Tigrisben? A számos épület közül, amelyben egykor vendéglő, fogadó, kávéház működött, négyen látható ma is az egykori házjegy, a homlokzaton reliefszerűen vagy körplasztikaként megjelenő állatalak: a Várnegyedben lévő Vörös Sünön, a Münnich Ferenc utcai Tigrisen, a Kálvin téri Két Oroszlánon és a tabáni Szarvasházon. A naivan bájos figurák egyikét sem elsőrangú mester készítette. A cél azonban nem is volt más, mint megkülönböztetni a házat a többitől akkor, amikor a mai utcanevek és házszámok rendszere még nem létezett. Nem cégérekről van szó (bár adott esetben a cégér szerepét is betöltötték az állatok), de bármely más épületet is jelölhettek házjeggyel — nyilvánvalóan akkor, ha a tulajdonosnak gondja, pénze volt erre, s persze, ha talált egy ügyes kezű mestert. A Kálvin tér 9. szám alatti ház az 1734-es telekkönyvi adatok szerint Conty Lipót tulajdonában volt, akit akkoriban Pest egyik legnevesebb kőfaragómestereként tartottak számon, s házának jegyét bizonyára maga vagy valamelyik segédje faragta. Negyven évvel később az épületnek más a tulajdonosa, de Két Oroszlán néven emlegetik. 1816-ban a Szépítő Bizottmány a Kálvin tér szabályozási terveinek értelmében engedélyt adott arra, hogy épület homlokfalát előrébb hozzák, hogy a tér köríves kiképzése kialakuljon. Az új, megnagyobbított házat Zitterbarth Mátyás tervezte, s a tulajdonosnak, szerencsére, arra is volt gondja, hogy az új homlokzat közepére is felkerüljön a két oroszlán. A legrégibb házjegy a négy közül bizonyára a Vörös Sün, hiszen az épület Hess András téri részét már 1696-ban e néven is-17