Budapest, 1986. (24. évfolyam)

12. szám december - P. Szabó Ernő: Templom Óbuda közepén

dult, újratelepült Óbudán. Először szerényebb templom épül — itt temetik el az óbudai ura­dalom tulajdonosát, a Zsámbékon elhunyt Zi­chy Péter grófot 1726-ban. Özvegye támogatá­sával 1744-49 között emeli a mai épületet Paur János György építőmester saját tervei alapján. Segítői — Pfister András kőművesmester, Weingartner Lipót ács, Linburg János György bádogosmester, Mayer János Mihály kőfara­gó, többnyire német földről érkeztek, Pesten vagy Budán megtelepedve azonban lassan el­magyarosodva vállaltak részt az újjáépítésből. A legfontosabb név azonban Bebo Károlyé (1712 k—1779), aki fiatalon, 1740-ben lett az óbudai Zichyek udvari szobrásza, építési felü­gyelője, majd udvarmestere. Ő volt az óbudai Zichy-kastély egyik építője, ő készítette a kis­celli volt trinitárius templom berendezését, a budai Szent Anna-templom főoltárát és szó­székét, özvegy Zichy Péterné budai házának puttós kapuzatát, a jezsuiták székesfehérvári szószékét — s természetesen az óbudai temp­lom legtöbb szobrát, közöttük a templom előt­ti Nepomuki Szent Jánost és Szent Flóriánt. Az általa készített plasztikák egységes vilá­gát csak néhány helyen bontják meg azok a munkák, amelyeket száz évvel ezelőtt Demetz Ferdinánd tiroli szobrász készített. Érthetet­len, de tény, hogy az 1880 utáni években jó né­hány barokk szobrot leszedtek, összetörtek, újjal helyettesítettek. Ebben az időben tüntet­ték el az eredeti faliképeket is, szerencsére az ekkoriban felvetődött bővítési tervek nem va­lósultak meg. így az épület arányai nem változ­tak, jól érvényesül, a kiegészítések ellenére is egységes plasztikai együttes. Az egyik legnagyszerűbb, legdíszesebb kom­pozíció a Bebo Károly készítette szószék. Mell­védjén a Hit, Remény, Szeretet allegorikus dombormű, a szószék hátfalában nyíló ajtón is dombormű a Jó pásztor alakjával. A szószék­kel szemben Bebo saját védőszentjét, a pestis ellen védő Borromei Szent Károlyt ábrázoló festmény; fönt kaszás figura; a halál jelképe; a földgömb fölött Saturnus homokórával; lent szárnyas angyalok karddal és mérleggel, az utolsó ítéletet jelképezik, kalapácskopogtatás­sal, csengőszóval a pestisjárványra figyelmez­tetnek. A templom legismertebb részelete — már ami az elnevezést illeti — a Celli Mária­mellékoltár. A szobor igencsak kalandos utat járt be, míg mai helyére eljutott. Eredetije, ahogyan a név sejteti, az ausztriai búcsújáró­hely templomában áll, a másolatot Zichy Péter gróf készíttette, s először zsámbéki kastélya kápolnájában helyezték el. 1733-ban egy óbu­dai kápolnába került, majd a család a trinitári­usoknak ajándékozta, ahonnan a rend felosz­latása után a már említett derék molnár hozat­ta le a Duna mellé. Az oltár néhány részlet ki­vételével Bebo Károly alkotása, ahogyan a kegyszobrot körülfogó díszes tabernákulum is. Mint minden templomban, itt is határozott rendben — a hely szelleméből, az építtetők igé­nyeiből következően — sorakoznak egymás mellett a mellékoltárok, szobrok, az evangéliu­mi alakok, szentek, vértanúk. Azonban bizo­nyos elemek sűrűbben ismétlődnek, bizonyos figurák gyakrabban fordulnak elő, mint más templomokban. A hajó pillérein itt tíz apostol, eredetileg fehér szobra áll — János, Tamás, Fülöp, Bertalan, id. Jakab, Máté, ifj. Jakab, Tádé, Simon, András —, Bebo Károly művei 1751-52-ből. Az ő alakjuk a legtöbb ember szá­mára ismert, ahogyan sokan tudják, miért tisz­telték — s miért ne tisztelnénk ma is? — Szent Rókust, Szent Sebestyént vagy éppen Szent Vendelt. Arról, hogy kik is voltak tulajdon­képpen, azaz, hol, mikor éltek, már keveseb­bet tudunk, mint ahogyan a legtöbben csak íz­lelgetjük a szép hangzású nevet: Sienai Szent Katalin. Ilyenkor, karácsony táján érdemes sorra venni e neveket, hiszen időben-térben tá­voli korszakokat idéznek, másfajta világnéze­tet ugyan, mint amilyen az olvasóé, de bizo­nyára nem más erkölcsi alapállást. Emberség csak egy van — példázzák a sok évszázados sorsok, amelyeknek kétszáz évvel ezelőtti újrafogalmazását is érdemes szemügy­re venni az óbudai plébániatemplomban. A ti­zennyolcadik század közepén számos hatalma­sabb, reprezentatívabb templom épült nála — Budán például a Szent Anna —, Pesten az Egyetemi templom, ott vannak Eger, Székesfe­hérvár, Győr templomai —, az óbudainál ba­rátságosabb, otthonosabb épületet azonban keveset találunk. És ez — tudjuk — nem kis dolog. P. SZABÓ ERNŐ 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom