Budapest, 1986. (24. évfolyam)
12. szám december - P. Szabó Ernő: Templom Óbuda közepén
dult, újratelepült Óbudán. Először szerényebb templom épül — itt temetik el az óbudai uradalom tulajdonosát, a Zsámbékon elhunyt Zichy Péter grófot 1726-ban. Özvegye támogatásával 1744-49 között emeli a mai épületet Paur János György építőmester saját tervei alapján. Segítői — Pfister András kőművesmester, Weingartner Lipót ács, Linburg János György bádogosmester, Mayer János Mihály kőfaragó, többnyire német földről érkeztek, Pesten vagy Budán megtelepedve azonban lassan elmagyarosodva vállaltak részt az újjáépítésből. A legfontosabb név azonban Bebo Károlyé (1712 k—1779), aki fiatalon, 1740-ben lett az óbudai Zichyek udvari szobrásza, építési felügyelője, majd udvarmestere. Ő volt az óbudai Zichy-kastély egyik építője, ő készítette a kiscelli volt trinitárius templom berendezését, a budai Szent Anna-templom főoltárát és szószékét, özvegy Zichy Péterné budai házának puttós kapuzatát, a jezsuiták székesfehérvári szószékét — s természetesen az óbudai templom legtöbb szobrát, közöttük a templom előtti Nepomuki Szent Jánost és Szent Flóriánt. Az általa készített plasztikák egységes világát csak néhány helyen bontják meg azok a munkák, amelyeket száz évvel ezelőtt Demetz Ferdinánd tiroli szobrász készített. Érthetetlen, de tény, hogy az 1880 utáni években jó néhány barokk szobrot leszedtek, összetörtek, újjal helyettesítettek. Ebben az időben tüntették el az eredeti faliképeket is, szerencsére az ekkoriban felvetődött bővítési tervek nem valósultak meg. így az épület arányai nem változtak, jól érvényesül, a kiegészítések ellenére is egységes plasztikai együttes. Az egyik legnagyszerűbb, legdíszesebb kompozíció a Bebo Károly készítette szószék. Mellvédjén a Hit, Remény, Szeretet allegorikus dombormű, a szószék hátfalában nyíló ajtón is dombormű a Jó pásztor alakjával. A szószékkel szemben Bebo saját védőszentjét, a pestis ellen védő Borromei Szent Károlyt ábrázoló festmény; fönt kaszás figura; a halál jelképe; a földgömb fölött Saturnus homokórával; lent szárnyas angyalok karddal és mérleggel, az utolsó ítéletet jelképezik, kalapácskopogtatással, csengőszóval a pestisjárványra figyelmeztetnek. A templom legismertebb részelete — már ami az elnevezést illeti — a Celli Máriamellékoltár. A szobor igencsak kalandos utat járt be, míg mai helyére eljutott. Eredetije, ahogyan a név sejteti, az ausztriai búcsújáróhely templomában áll, a másolatot Zichy Péter gróf készíttette, s először zsámbéki kastélya kápolnájában helyezték el. 1733-ban egy óbudai kápolnába került, majd a család a trinitáriusoknak ajándékozta, ahonnan a rend feloszlatása után a már említett derék molnár hozatta le a Duna mellé. Az oltár néhány részlet kivételével Bebo Károly alkotása, ahogyan a kegyszobrot körülfogó díszes tabernákulum is. Mint minden templomban, itt is határozott rendben — a hely szelleméből, az építtetők igényeiből következően — sorakoznak egymás mellett a mellékoltárok, szobrok, az evangéliumi alakok, szentek, vértanúk. Azonban bizonyos elemek sűrűbben ismétlődnek, bizonyos figurák gyakrabban fordulnak elő, mint más templomokban. A hajó pillérein itt tíz apostol, eredetileg fehér szobra áll — János, Tamás, Fülöp, Bertalan, id. Jakab, Máté, ifj. Jakab, Tádé, Simon, András —, Bebo Károly művei 1751-52-ből. Az ő alakjuk a legtöbb ember számára ismert, ahogyan sokan tudják, miért tisztelték — s miért ne tisztelnénk ma is? — Szent Rókust, Szent Sebestyént vagy éppen Szent Vendelt. Arról, hogy kik is voltak tulajdonképpen, azaz, hol, mikor éltek, már kevesebbet tudunk, mint ahogyan a legtöbben csak ízlelgetjük a szép hangzású nevet: Sienai Szent Katalin. Ilyenkor, karácsony táján érdemes sorra venni e neveket, hiszen időben-térben távoli korszakokat idéznek, másfajta világnézetet ugyan, mint amilyen az olvasóé, de bizonyára nem más erkölcsi alapállást. Emberség csak egy van — példázzák a sok évszázados sorsok, amelyeknek kétszáz évvel ezelőtti újrafogalmazását is érdemes szemügyre venni az óbudai plébániatemplomban. A tizennyolcadik század közepén számos hatalmasabb, reprezentatívabb templom épült nála — Budán például a Szent Anna —, Pesten az Egyetemi templom, ott vannak Eger, Székesfehérvár, Győr templomai —, az óbudainál barátságosabb, otthonosabb épületet azonban keveset találunk. És ez — tudjuk — nem kis dolog. P. SZABÓ ERNŐ 23