Budapest, 1985. (23. évfolyam)

3. szám február - Deák András: Egymásra utalva

Egymásra utalva egyáltalán nem jellemző. Még mindig sokkal erőteljesebb ennél a bevándorlási szándék, amelyet adminisztratív módon, a közismert „ötéves" szabállyal továbbra is korlátoznunk kell, legalább a nyolcvanas évek végéig. A fejlesztési koncepció így fogalmaz: a népességmozgás irányításánál arra kell törekedni, hogy ne erősödjön fel az övezetből a fővárosba való betelepedés, ellenben javuljon az övezet községeinek népességmegtartó képessége. Ami a munkahelyeket illeti: az elképzelések szerint az övezet iparát úgy kell fejleszteni, hogy növekedjen a kisebb és közepes méretű gazdálkodó szervezetek száma, erősödjön a háttéripari tevékenység. A koncepció a jelenleginél nagyobb szerepet szán az övezetnek az ipari raktározási szükségletek kielégítésében — korszerű, nagy raktárbázisok kialakításával. Mindezek mellett ki szeretném emelni azonban, hogy a főváros munkaerő-ellátása megkívánja: az ide naponta ingázók aránya legalább a jelenlegi szinten maradjon. Rendkívül fontosnak tartjuk Budapest és az agglomerációs települések egységes felfogású munkaerő-gazdálkodását, a foglalkoztatáspolitikai igények és a szakképzési lehetőségek jobb összehangolását. — Úgy tudom, részletes program készül arra, hogy mely iparágakat fejlesztik Budapesten a következő másfél évtizedben, és melyeket próbálják vidékre telepíteni. Vajon ilyen megkülönböztetett figyelem kíséri-e az agglomeráció mezőgazdaságának jövőjét is? — Az övezeti települések mezőgazdaságának óriási szerepe van a főváros élelmiszer-ellátásában, úgy is fogalmazhatnék, hogy ez a terület Budapest egyik éléskamrája. A koncepció hivatalos megfogalmazása szerint az agglomeráció mezőgazdasági termelését olyan irányban kell fejleszteni, hogy a fogyasztói piac közelségéből és a viszonylag kedvező infrastrukturális körülményekből adódó előnyöket jobban kihasználhassák. Nagy gondot okoz, hogy az övezetben a mezőgazdasági célokra hasznosítható földterület a következő években várhatóan az országos átlagnál nagyobb arányban csökken. Ennek ellensúlyozására továbbra is javítani kell a minőségi és a műszaki színvonalat, a fajlagos hozamokat. A Pest megyei Tanács is nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy tovább erősödjön a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji, kisegítő gazdaságok együttműködése, egyre több kisgép kerüljön a háztájikba. A termelőszövetkezetek érdeke is, hogy még közvetlenebb kapcsolatokat építsenek ki a piaccal, a lakossággal, ahol lehet, kapcsolják ki az úgynevezett közvetítő kereskedelmet. Mindemellett nagy figyelmet kell fordítani az exportlehetőségek jobb kihasználására is. — Beszélgetésünk során már az ingázóknál felmerült a közlekedés, ami Budapest és az övezeti települések ,, együttélésének" egyik kulcskérdése. Mi tesz ezen a területen a fejlesztések fő iránya? — Szeretnénk elérni, hogy a térség közlekedési hálózatának jelenlegi, sugarasan centrális jellegét, amely már-már elviselhetetlen mértékben terheli a főváros belső úthálózatát, csökkentsünk, elsősorban a körgyűrűs, keresztirányú forgalom feltételeinek javításával. így megkezdődik az autópálya-körgyűrű kiépítése a 6-os főút és az M5-ös autópálya közötti szakaszon, folytatódik a Hungária körút átépítése, s ehhez kapcsolódva megépül a Lágymányosi-híd. A főváros és az övezeti települések közlekedési kapcsolatait lényegesen tovább javítja majd, hogy a metróhálózathoz kapcsolódva a HÉV- és az elővárosi MÁV-vonalak egy részét gyorsvasúttá fejlesztjük, valamint bővítjük a gyorsvillamosok és expressz autóbuszjáratok hálózatát. A koncepció előírja, hogy meg kell építeni a csepeli HÉV Kálvin téri bevezető szakaszát, s meg kell valósítani déli irányú meghosszabbítását is. — Az övezeti települések egy részének régóta hangoztatott panasza, hogy a közlekedési tarifarendszer nem egységes. Van, ahova ki tehet jutni BKV-busszal, van, ahova viszont távolsági Volán-járatot vagy vasutat kell igénybe venni... — Ezek az észrevételek újra meg újra megfogalmazódnak. Tudni kell, hogy a jövőben sem lesz egyszektorú a közlekedés feltételrendszere, de nagyobb összehangoltságra van szükség. A tarifarendszer korszerűsítésében pedig még nem alakult ki egységes vélemény, a kérdés további vizsgálatra szorul. — Egészségügy, oktatás, kereskedelem. Az elsővel kapcsolatban hallottam egy olyan adatot, hogy a fővárosi kórházak és klinikák ágyainak csaknem 15 százaléka a Pest megyei lakosok gyógyítását szolgálja... — S akkor még nem számolta, hogy hány bejáró dolgozó veszi igénybe a járóbeteg-ellátást, a szakrendelőket. A kórházi ellátásban a főváros és az övezet között kialakult eddigi munkamegosztást továbbra is fenntartjuk. A hetedik ötéves terv időszakában megvizsgáljuk egy új kórház építésének lehetőségét Észak-Pest térségében. A Pest megyei — ezen belül az övezeti — lakosok ellátását szolgáló fővárosi székhelyű intézmények közül folytatódik a Semmelweis Kórház felújítása és rekonstrukciója. A koncepció szerint tovább kell javítani az agglomerációban meglévő kórházak gép- és műszerellátottságát. Általában az övezetben az alapfokú ellátás feltételeinek biztosítása a lényeg, de a középfokú intézményhálózatot is fejleszteni szükséges az egész térségben. — Az oktatással kapcsolatban sokakat foglalkoztat, hogy hamarosan a középiskolákat ostromolja a demográfiai hullám... — Jelenleg több mint 20 ezer fiatal jár Pest megye településeiről a fővárosi középiskolákba. Hangsúlyozni szeretném; ahhoz, hogy a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatásának feltételei megteremtődjenek, jelentős középiskolai tanteremfejlesztési programot kell megvalósítani, nemcsak Budapest határain belül, hanem az egész övezetben, főleg 1985 és 1990 között. A szakmunkásképző intézményhálózat fejlesztésekor a fővárosban számolunk a nagyobb létszámú korosztályokkal, hiszen jó szakembe-Az úgynevezett övezeti településeken élő tanácsi vezetők gyakran panaszolják, hogy miközben az ország milliárdokat költ a főváros fejlesztésére, nekik — néhány kilométernyire a városhatártól — gyakorlatilag alig jut pénzük még a lakosság legalapvetőbb ellátására is rekre van szüksége a főváros és az övezet iparának, valamint a szolgáltató ágazatoknak is. A gimnáziumi oktatás iránti többletigényeket azonban az övezet központi településeinek, illetőleg az övezet körüli városoknak a középiskoláiban kell kielégíteni, mert a főváros képtelen lesz több középiskolást fogadni. — A fejlesztési koncepció egyik alapelve, hogy az övezeti településeknek legalább az alapfokú ellátását helyben kel! biztosítani. Ez a kereskedelemben egyelőre nem jellemző, mert több községben még az úgynevezett napi cikkeket sem könnyű mindig beszerezni... — Ez, sajnos, nemcsak az övezeti településekre, hanem a fővárosi peremkerületek bizonyos részeire is igaz. Kiemelt figyelmet fordítunk tehát a kisboltok hálózatának fejlesztésére, a magánkereskedelem ösztönzésére. A szélesebb választékról gondoskodó szaküzletek hálózatát elsősorban a bevásárlócentrumokban bővítjük. Tervezzük olyan új autós bevásárlási központok létesítését is, amelyek a főváros és az övezet lakosságának ellátását egyaránt javítják. 8